Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
2. nap
2. nap 1983. március 8. osztálynak a története pusztán, és az eddig elhangzottak nagy többségében - bocsánat az elnevezésért - történelmi helyzetben a párt végül is uralmi helyzetben volt. Tehát a párt és a társadalom bizonyos fokig ellentétben kell hogy legyen a történelem folyamán. Azaz más képviselők is, akiket megválasztottak, az írószövetség megválasztottjaiból, gondolom, nem voltak mind párttagok. Ezért vagyok ennyire kíváncsi arra, hogy az akkori, nem párttag írószövetségi tagok... Az írószövetség mintegy kis lombikban jelzi ezt a kettős mozgást, az uralmi csoport és a társadalmi erőket mutató csoportok küzdelmét. LEZSÁK SÁNDOR: Turcsány Péter kérdezte ezt. Egy másik kérdés papíron érkezett: „1956 ellenforradalom, de az írók nem ellenforradalmárok. Vagy: 1956 nem ellenforradalom és az írók sem. Ha a kérdés így marad, ahogyan bevezetted, az előző kimenetelhez nyitja az utat, vagy legalábbis van ilyen kicsengése a dolognak.” Pomogáts Béla és Fekete Gyula kívánnak hozzászólni. (BESZÓLÁS): Ki kérdezte? A nevét! LEZSÁK SÁNDOR: Papíron érkezett a kérdés, (BESZÓLÁS A HANGZAVARBAN): Farkas János. LEZSÁK SÁNDOR: Farkas János kérdezte. - Tessék, Pomogáts Béla. FEKETE GYULA: Sanyikám, mindig elfeledkezel rólam!... POMOGÁTS BÉLA: Előbb a Titkár úr... LEZSÁK SÁNDOR: Akkor Fekete Gyulának adom át a szót. FEKETE GYULA: Én még nem arról a szakaszról, mert az tulajdonképpen az utána következik, amikor már a titkárság komolyan dolgozott, és amikor itt a Szövetségbe napról napra bejártam. De ehhez azért egy néhány szót szeretnék hozzáfűzni, az eddigiekhez. Még tulajdonképpen előbb, mint Te nekiszaladtál az utóbbi eseménysorozatnak, de részben kapcsolódva ezzel a legutolsó kérdéshez is. Amit Te felolvastál, részleteket az írószövetségi munkáról, vagy az írók szereplésének a minősítéséről, az kísértetiesen hasonlít - számomra legalábbis -, teljességgel fedi, mondhatnám, az 1957-es, vagy 1956 végén, 1957-ben érvényes,egy darabig legalábbis érvényes - koncepciót, hogy az írók csinálták 1956-ot. Ez, úgy látszik - valaki idézett az 1957-es, ’57-ből ilyen idézeteket gyűjtött ki nyílván azzal a céllal született, hogy ez bizonyíttassék, hogy az írók voltak ’56-nak a fő szervezői és az okai. Most én ezzel nem akarok lényegében és különösebben foglalkozni, hiszen többé-kevésbé az írók amit írtak, az még ma is rendelkezésre áll, amit mondtak a közgyűlésen, rendelkezésre áll. Tessék ebből megállapítani, hogy 147
