Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)

A magyarok világszervezetének rövid krónikája az ezredfordulóig

NEMZETÉPÍTŐ KÍSÉRLET

Központi Irodája a Magyar Nemzeti Szövetség Géza utcai székháza (Bp. V. kér., Géza u. 4. sz.) I. emeletén működött. Igazgatója 1944 végéig dr. Nagy Károly ny. rendőrfőkapitány-helyettes, titkára Nagy József gyors- és gépíró volt, s mellettük 6 fő látott el ügyintéző-szakfeladatokat, ketten kisegítő-kézbesítő munkát végeztek.

A Magyarok Világszövetsége megalakulása utáni békés területrendezés örömünnepei, a Kárpát-medencei magyar revízió csodái közepette kitört a II. Világháború, amelyből hazánk nem tudott kimaradni.

Ennek nemzetpolitikai hatása - s a trianoni határokon túl, valamint a nyugati szórványban élő magyarokat sújtó következményei - miatt, a világszervezet külföldi működését csak erős korlátok között kezdhette el, és sok helyütt csupán átmenetileg folytathatta. A háború alatt elszenvedett német, majd az azt követő szovjet megszállás után már úgy sem.

A nemzetmentő revíziós politika kudarca és az MVSZ fölszámolása

AH. Világháborúban legyőzött ország népének égető szüksége lett volna a - szolidaritást, összefogást szolgáló - „nemzetmentő” magyar világszervezetre. A szövetséges hatalmak azonban Párizsban, a „béketárgyaláson” (1947. február 10.) Németország „utolsó csatlósát”, Magyarországot kegyetlenebből büntették, mint hajdan Trianonban. Nemcsak a békésen visszaszerzett magyar többségű területeit, lakosságát, javait vesztette el, de a függetlenségétől is megfosztották, és rendkívül nagy jóvátétellel terhelték meg. Ráadásul a magyar hadifoglyok és a civil lakosság százezreit szovjet munkatáborokba,

16