Bakos István: Nemzetépítő kísérlet. A Magyarok Világszövetsége kronológiája 1989-2000 - RETÖRKI könyvek 17. (Lakitelek, 2016)

A magyarok világszervezetének rövid krónikája az ezredfordulóig

Előzmények, jogelőd szervezetek rabszolgaságba hurcolták, a nyugatra menekült magyarok százezreit pedig súlyosan diszkriminálták. Az utódállamok közül Ausztria, Szlovákia és Ro­mánia, akik „Hitler első csatlósai” voltak, győztesként részesültek „az utolsó csatlós” Magyarország területeiből, csakúgy mint Jugoszlávia, vagy az „új­gazda” Szovjetunió. A hazug békedöntést igazolandó, az elcsatolt területek új birtokosai mielőbbi asszimilációra késztették; kitelepítették, elüldözték, kényszermunkára, vagy halálra ítélték az őslakos magyarok sokaságát. Kí­méletlenül bánt velük három állam: a „demokrácia” mintaországa, Csehszlo­vákia; Kárpátalja új bitorlója, Szovjet-Ukrajna; Tito Jugoszláviája. Mindszenty bíboros, az egyházak, és a maradék MVSZ határozott til­takozása - a Felföld magyarságát kiirtó szándékok, akciók ellen -, az Or­szággyűlést és a kormányt is cselekvésre késztette. A megszálló szövetséges államok egyoldalú hatalomgyakorlása miatt - kellő nemzetközi támogatás híján -, az erőtlen magyar tiltakozás nem szabott gátat az utódállamok so­vinizmusának, hatása elenyésző volt. Külhoni magyar támogató is elvétve akadt. A győztes szövetségesek ugyanis gyanakvással nézték, s büntették az országaikban élő, az óhazával szolidarizáló magyar szervezeteket és tagjai­kat. Pedig közülük sokan harcoltak, hősi halált haltak a szövetséges hadsere­gekben, küzdöttek a nácizmus ellen. Hiába. A háború alatt kialakult hungaro- fób hangulatnak nemcsak hazaszerető külhoni nemzettársak, hanem a szov­jet uralom elől azidőben nyugatra menekült magyar néptömegek is szenvedő alanyaivá váltak. Őket „displaced persons”-ná - hontalan „dipi-sekké” - tet­ték; mindannyiukat így nevezték el, s kollektiven büntették, diszkriminálták a nyugati menekülttáborokban... A Magyar Királysággal együtt a Magyarok Világszövetsége is háborús áldozattá vált... 1945 tavaszán - a Budapesti Nemzeti Bizottság határozatával - koalíci­ós alapon ugyan még újraszervezték a Magyarok Világszövetségét, de a kül­honi képviselők részvétele nélkül. Ügyvezetője Ács Tivadar maradt. Perényi Zsigmond utóda Nagy Ferenc - a Nemzetgyűlés elnöke, a Független Kisgaz­dapárt vezetője, miniszterelnök - lett, mint az MVSZ Elnöki Tanácsa (E.T.) elnöke. A Tanács tagjai: Buchinger Manó (SZDP), Kállai Gyula (MKP), Kovács Imre (NPP), Lengyel Károly (Szakszervezeti Tanács), Szent-Iványi Sándor (Polg. Dem. P). Az MVSZ fővédnökévé Tildy Zoltánt választották. A Közgyűlés és a Választmány nem működött, fontos ügyekben az E. T. döntött, s amit tehetett, megtett pl. a hadifoglyok, a háborús menekültek és a szülőföldjükről elűzöttek érdekében. A Nagy Ferenc vezette Elnöki Tanács 17

Next

/
Thumbnails
Contents