Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)

Részletek az írószövetség elnökségi üléseinek jegyzőkönyveiből (1987. január 14.; február 4.; március 25.)

nem egy ilyen külön javaslatot alkalmazunk, és ha a miniszter megadja a hozzájárulását, jogilag ez rendben lesz. Ő a főhatóság, és neki joga van egy alapszabálynál ezt a kivételt megtenni.

Cseres Tibor (elnök):

A mi kérésünkre.

Sánta Ferenc:

Értem, Gyula, én csak a korrektségre és a kollegialitásra céloztam, csak kell tudniuk róla.

Fekete Gyula (alelnök):

Ahogy a névsort nézem, Koczkás a tizenkettedik...

Cseres Tibor (elnök):

Akkor már 11 személy van, akivel beszélni kellene.

Fekete Gyula (alelnök):

Utána van még négy, akkor jön Garai, ő a tizenhetedik, utána egy kimarad, és azután jön Király. Szóval körülbelül 15 személyről van szó.

Sánta Ferenc:

Azzal a hárommal elég lesz beszélni.

Bárány Tamás:

Nekem az az érzésem, hogy ez felesleges volna. Tételezzük fel, hogy ismervén ők a helyzetet, ebbe nyilván belemennének, mint ahogy ebben a nagyon nehéz helyzetben maga Annus József is, aki pedig már tagja volt a választmánynak, erről a választmányi tagságról leköszönt, azért, hogy megkönnyítse az írószövetség vezetésének a további rendezést. Ha ezzel a három emberrel beszél az elnökség, ha feltárja és közli velük az indokait, amiért erre kéri, nyilván ők is elállnának. Itt valóban az a helyzet, hogy a Szövetség létéről, életéről van szó. Azt gondolom, itt beáll az a nagyon régi római törvény, amely a legelső törvénye volt a római alkotmánynak, és úgy szól, hogy salus rei publicae suprema lex esto, vagyis a köztársaság üdve legyen az első törvény. Itt a Szövetség ügyéről, a Szövetség létéről van szó, most ennek kell a legelső törvénynek lenni. Én azt gondolom, hogy itt ez a döntő, és akik itt

A másik Magyarország hangja

374