Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A közgyűlés jegyzőkönyve Bár elhangzott, hogy ilyen lapok nincsenek, de én azért azt merem mondani, hogy az Új Tükör egyik orgánuma ennek a harcnak a kulturális területen. Ezt bizonyítja, hogy megalakulásunktól kezdve Illyés Gyula a Ti- szatáj mellett legtöbbször az Új Tükörben közölte műveit. Megtisztelte lapunkat Nagy László és Déry Tibor, Örkény István és mások. És ma is megtisztelik, a legutóbbi napokig újságunkat olyan írók, mint Sánta Ferenc, Karinthy Ferenc, Galgóczy Erzsébet, Páskándi Géza, Hubay Miklós, Ördögh Szilveszter, Moldova György - nem akarok névsorolvasást tartani -, egy sor kiváló író. Mivel ezek az írók nem szólítottak fel, hogy mondjak le, és mivel az olvasók százezrei sem írtak ilyen tartalmú leveleket, tisztelt Bata Imre kollégámtól eltérően, én sem nyújtom be a lemondásomat, hanem a helyemen maradok. (Taps.) Szentmihályi Szabó Péter: Tisztelt Közgyűlés! Engem állandóan hátrább soroltak, valamilyen érthetetlen okból, míg elnökváltás következett be az asztalnál. És egyre mérgesebb lettem, hogy a végén majd nem tudom elmondani a szózatomat, amit tegnap este állítottam össze, és igaz, hogy sok szempontból már érvényét vesztette, mert percenként kellett volna újrafogalmaznom ahhoz, hogy igazán érvényes lehessen. Az átfedésekért elnézést kérek, talán így is mond Önöknek valamit az, ami foglalkoztat. Az első dolog, ami még a leírtakon felüli, egy javaslat. Nem tudom, hogy ez alkalmas volna-e arra, hogy ezt a közgyűlés figyelembe vegye. Ahogy hallgattam ezeket a társadalmi és személyes keserűségeket, jogos problémákat, arra gondoltam, hogy nem lenne-e célszerű olyan módon megváltoztatni az írószövetség alkotmányát - hogy úgy mondjam -, hogy évente tartanánk közgyűlést, kötelezően. (Egyetlen taps hangzik fel.) Ez azt jelentené, hogy nem gyűlne fel öt évre egy-egy társadalmi korszaknak nevezhető időszak összes problémája, nem lennének olyan átnyúló és megoldatlan, s immár megoldhatatlannak tetsző problémák, amelyek egyébként egyéves leforgáson belül kezelhetők lennének. (Néhányan megtapsolják.) Ez a dialógusnak, a párbeszédnek olyan tevékeny formája lenne, amely - véleményem szerint - mind a politikának, mind az irodalomnak hasznára válnék. Az együttműködést, akár éles vitákkal is, alkalmasint jobban segítenék. 259
