Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A másik Magyarország hangja No, igen, mondhatjuk, a kényszerpálya, a szorítottság. De hát az Istenért, itt élünk, ahol élünk, és nem másutt. Gondolom, mások is tanulmányozzák a világtérképet. Gondolom, mások is ismerik a történelmet, amely realitás, roppant realitás, és nem líra. Oly korban élünk, amikor - szép szavakkal kezdem - utakat kell keresnünk egymáshoz. Minden áron. A magam érvényesülésének kockáztatása árán is mondom, minden áron! Okosan, tudva a valós valóságot, magyarán: a roppant realitást. És tenni kell, és adni kell - elsősorban -, és hatni kell! Építeni kell, mindenekelőtt a nemzeti fegyelmet. Akár hirdetni lehetne erre valamiféle módszert. Hogy hogyan tudunk fegyelmezettek lenni. A fegyelem a bölcsességet és az okosságot is magában foglalja. És építeni kell! Most nem is azt kérdem: nekem-e vagy neki? Hanem azt, hogy hol lehet most, azonnal építeni? Építeni! Építeni! - Köszönöm. (Taps.) Körössi P. József: Tisztelt Közgyűlés! A József Attila Kör részéről kértem szót és azért döntöttem úgy, hogy kijövök ide a mikrofonhoz, mert úgy vélem, hogy a közgyűlés második napján mindenek ellenére a programról is beszélni kell. Két rövid dolgozatot fogok felolvasni, mindkettőt a JAK tagsága elfogadta, megszavazta, de nem a közgyűlésre készült szövegek ezek. A magyar kulturális folyóiratok állapotáról, és az átszervezés szükségességéről. A magyar kulturális sajtó állapota válságos. A jelenséghalmaz egyes elemeiről szűkebb-tágabb nyilvánosság előtt szó esett már az utóbbi évek vitáiban, de sem átfogó helyzetelemzésről, sem olyan javaslatokról nem értesültünk, amelyek az átszervezés szükséges voltára utaltak volna. Feltehetően azért nem, mert a kulturális sajtó rendszerének átalakítása jelentős ideológiai, kultúrszemléleti, kultúrpolitikai és nem utolsósorban személyi következményekkel járna, amelyek együttes kockázatát a döntéseket hozó pozícióban lévő párt- és állami apparátus nem vállalja. Magyarországon a demokráciái igény jelentkezésétől és a demokratikus intézményrendszer kialakulásának kezdeteitől fogva a sajtóra, ezen belül természetszerűleg a kulturális sajtóra is a többszólamúság volt jellemző. Folyóiratok akkor és ott szerkesztődtek, ahol, és amikor egy-egy kör, csoport, párt, irányzat, szűkebb, vagy tágabb szellemi közösség megkívánta, konkrét 248
