Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A másik Magyarország hangja Gyurkó László: Tisztelt Közgyűlés! Sete-suta lesz a hozzászólásom, mert kénytelen voltam megkérni az elnökséget, hogy iktasson ide, miután szerettem volna hozzászólni az alapszabályhoz. Ez felborítja azt, amit mondani szerettem volna, de az alapszabály módosítást olyan fontosnak vélem, hogy mégis inkább ezt választottam. Elsősorban nem azért, hogy hozzászóljak az alapszabályhoz, hanem azért, mert nem tudok egyetérteni Fodor Andrással és Fekete Gyulával, hogy Ördögh Szilveszter javaslatát halasszuk későbbre. Véleményem szerint, amit Ördögh elmondott, az a legérdekesebb program az írószövetség helyrehozatalára, ami esztendők óta elhangzott, s rendkívül fontos szervezeti kérdéseket is tartalmaz. A vezető testületek összetételéről van szó. Ezért szerettem volna, hogy döntse el a tagság, hogy Ördögh javaslatait most vi- tassuk-e meg. Pusztán egy konkrétumot említek. Sokszor felmerült a határozatképesség kérdése. Valóban visszás a helyzet, hogy ha a választmánynak 70 tagja van, s ennek 51 százaléka szükséges a határozatképességhez, az 36 ember. Ennek kétharmada elegendő ahhoz, hogy összehívjanak egy rendkívüli közgyűlést. Tehát 22 magyar író összehívhat bármikor egy rendkívüli közgyűlést. Már ez is képtelenség, de ragozzuk tovább. Ha az ülés elején ott van 36 író ember, de a végére mar csak 12 marad, akkor nyolcán összehívhatják a közgyűlést? Én ezt abszurdnak érzem. Javaslom megfontolásra, hogy szabjunk meg egy számot, amin alul a választmány nem hozhat fontosabb döntést. Különben bolhacirkusszá leszünk. Ha egy társadalomnak rosszak a törvényei, akkor annak a társadalomnak rossz a működése is. Ez lett volna az egyetlen javaslat, amit az alapszabályhoz kívántam fűzni. Néhány konkrét javaslatom van még, de ezekkel kapcsolatban bizalmatlan vagyok, mert van közöttük olyan is, amit öt évvel ezelőtt is elmondtam, megtapsolták. Nem az az érdekes, hogy megtapsolták, hanem az, hogy valószínűleg egyetértettek vele, majd öt év alatt szó sem esett erről a kérdésről. Ha egyetért a tisztelt közgyűlés, akkor ezekre a konkrét javaslatokra ajánlom, hogy szavazzunk: vagy igen, vagy nem, és ha igen, tegye a közgyűlés a majdani választmány feladatává, hogy ezzel foglalkozzék. Az első, ami már öt évvel ezelőtt elhangzott: azt javasoltam, hogy találjanak valamilyen módot arra, hogy magyar író is lehessen a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Illyés Gyulát, aki akkor még élt, és Németh Lászlót hoztam fel például, nemcsak nagy életművük miatt, hanem mert meggyőződésem, hogy többet tettek a magyar történettudományért, a ma128
