Kiss Gy. Csaba - Szilcz Eszter (szerk.): A másik Magyarország hangja. Dokumentumok az Írószövetség 1986-os közgyűléséről - RETÖRKI könyvek 16. (Lakitelek, 2016)
A közgyűlés jegyzőkönyve
A másik Magyarország hangja Több mint praktikus belátásom, hogy jelen társadalmunkban egyelőre - és remélem, még sokáig - a szövetség politikai tényezőként mérvadó. Politikai tényezős szerepét nehéz definiálni, de talán nem is szabad. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy az irodalmi értékre hivatkozva a szövetség össztársadalmi felelősséggel rendelkezik, mivel az irodalmi érték emberi érték, és akként közösségi. Ebből a helyzetéből következhet, hogy konkrét vagy elvi ajánlásokat tehet a politikai-állami vezetésnek, ha szükségét látja. De mindezeket szigorúan az irodalmi értékrendszeren belül maradva, különben a szövetség kontár lehet, és akként devalválhatja önmaga által az irodalmat is. Elengedhetetlenül fontosnak vélem, hogy a megújult szövetségnek saját és egyben sajátos orgánuma legyen. A jelenlegi - nem kis harc árán kiküzdött - orgánumokat („zöld”, Évszak) nem tartom megfelelőnek, kielégítőnek. Szükségesnek vélek egy havonta megjelenő, egyszerű kivitelezésű, több oldalnyi terjedelmű információs kiadványt, amelyben a titkárság a szerkesztőség közreműködésével tájékoztatja a tagságot az aktuális eseményekről, de nem csupán étlapszerűen. Ez a kiadvány egyesíthetné a „zöld” és az Évszak funkcióit. Az előbbiből következően a szövetség megújulása érdekében alapvetőnek érzem egy szövetségen belül működő szerkesztőség létét. Ez a szerkesztőség adná ki a havi értesítőt - és könyveket. Mindenekelőtt az antológiákat. A Körképet, a Szép versekei, a Rivaldái, az Irószemmelí, az Égtájakat Ez mind összmagyar irodalmi, tehát szövetségi ügy. De idesorolnám azt a megindult szövetségi kezdeményezést, amely MA címmel négy nyelven jelenik-j elennék meg folyamatosan a legfrissebb és leginkább figyelemre érdemesített kortársi alkotásokból válogatva, a fordítást katalizálva a külföld számára. Az első könyv nyomdában van. A JAK szövetséghez tartozása indokolhatja a hetedik kötetet, a legfiatalabbak bemutatását. És itt jelenhetnének meg a baráti társaságok kötetei is. És végül, de nem utolsósorban: olyan memoár és irodalmi-publicisztikai könyvek kiadója, gondozója lehetne a szövetség korlátozott, számozott példányban, amelyek legális nyilvánossága az idő függvénye. Ezek a könyvek fél-nyilvánosak lennének. Nem hivatalosan vállaltak, de nem is szamizdatok. Mindehhez, természetesen szükséges az előbb említett szerkesztőség, szakértő szerkesztők állandó jelenlétével. Ami azt jelenti: megbízatásukat, kijelölésüket a szövetség és az érvényes törvények értelmében az illetékes főhatóságok hagyják jóvá. Ezután működésük önállóvá válik, döntéseikért 114