Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)
I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...
„ Külföldön is, itthon is egyesek megkérdik, mások megkérdőjelezik, az irigyek és rosszindulatúak kombinálnak és megvádolnak, hogyhogy ebbe az aránytalanul nagy küzdelembe nem buktam bele, nem vetettek börtönbe, nem fizettem az életemmel, nem térítettek el a szándékomtól, nem lankadtam küzdelmemben, még a pártból sem zártak ki. Igen, ezek kérdések. Fel lehet tenni retorikusán és vádlón is. De azt tudni kell, hogy a Ceauşescu-rendszer átvészelése, életben maradásom nem véletlen csoda, hanem egy profi politikus megtervezett, aprólékosan előkészített terve alapján folytatott, tudatos politikai küzdelem eredménye. A diktatórikus pártállam és állampárt gépezetét jól ismerve, nyílt politikai küzdelmet folytattam. Magamra vállaltam a küzdelem kudarcát, a felelősség teljes súlyát. Ezért nem vontam be mást a harcba, nem szervezkedtem, pontosabban: szervezetlen-szervezett küzdelmet folytattam. Tetteimért a felelősséget magamra vállaltam, döntéseimet mindig magam hoztam meg. Minden beadványomat, levelemet magam fogalmaztam, és senkivel nem ismertettem őket, mielőtt a címzettekhez el nem juttattam. Nem szükséges mentegetnem magam, mégis fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy lehetőleg kerültem a kizárólagosságokat, a szélsőségeket. Leveleimnek az általánosan elfogadott, nyilvánvaló dolgokat kellett tartalmazniuk. A romániai magyarság sérelmét úgy kellett a világ tudomására hoznom, hogy egyúttal a román társadalom egészének kívántam szolgálni, felemelni szavam a demokrácia érdekében, amely - mint tudjuk - egy és oszthatatlan, nincs külön román demokrácia és nincs külön magyar demokrácia. Ebben a küzdelemben sok-sok román és más nemzetiségű, demokratikusan gondolkodó hazafi vállalt részt, többek között Ion Gheorghe Maurer. Csakis ilyen megfontolások szülték leveleimet, és csakis így nyerhettem el sok demokrata támogatását a nyugati kormányok, a magyar emigráció és a nyugati mass média rokonszenvét, rajtuk keresztül pedig a világközvélemény haladó erő-inek szolidaritását. ” Naplószöveg: Úgy hiszem, ez a két-három hónap, amit állástalanul töltött, volt a legkritikusabb időszak. Ekkor fontolgatták igazán, mit tegyenek vele. Nyíltan megfigyelés alá helyezték, különösen a beiktatását megelőző hetekben. Terepjáró autó állt éjjel-nappal a házuk előtt, tele szekusokkal, milicistákkal, műszerekkel. Az utca mindkét bejáratát őrizték, embereket igazoltattak, akiknek arra volt útjuk. A terepjáró mögött ott állt egy motorbiciklis rendőr, készen az azonnali beavatkozásra. A családtagokat, ______________________________I, rész: A zsarnokság, az zsarnokság... 75
