Királyi Ibolya: Emlék-repeszek. Király Károly igazsága - RETÖRKI könyvek 15. (Lakitelek, 2016)
I. rész: A zsarnokság az zsarnokság...
Emlék-repeszek Ezután Vereş Nicolae állást ajánlott fel neki a régeni Fafeldolgozó Vállalatnál. Nem fogadta el. Valószínűleg a nemzetközi visszhang meg egyéb politikai viszonyok késztették arra a legfelsőbb párt- és kormány- szerveket, hogy megoldják a helyzetet. Ezért iktatták be végül október végén a meggyesfalvi konzervgyár igazgatói posztjába. Hogy tulajdonképpen miért és hogyan iktatták be igazgatónak, úgy vélem, a legjobb, ha könyvéből idézem az ide vonatkozó részt (Ny. k. 1/70-71): ,, Marosvásárhelyen csak azután voltak hajlandók munkahelyet biztosítani, miután a nyugati mass médiában pontos leírás jelent meg az én anyagi gondjaimról, az újabb megszorítási intézkedésekről, mozgási lehetőségeim újabb korlátozásáról. Ezt a helyzetjelentést és információt Sütő András szolgáltatta az újságíróknak Bécsben. András, mielőtt útra kelt volna, üzent nekem, felkerestem és a háza pincéjében tájékoztattam helyzetem alakulásáról. Abban a reményben húzódtunk a pincébe, hogy a szekuritáté nem szerelt oda is mikrofont. Miután a nyugati sajtó közzétette a Sütőtől szerzett információkat, az érzékeny román politika változtatott álláspontján, receptív lett, két munkahelyet is felajánlottak Marosvásárhelyen: a cukorgyárat és a konzervgyárat. Az összefogás, a kölcsönös segélynyújtás és az emberi szolidaritás jegyében, a nyugati hírközlésnek és tömegkommunikációs rendszerének köszönhetően tudtam városomban maradni. Virgil Trofin és sokan mások az életükkel fizettek, hogy nem ismerték fel és nem vették igénybe a demokratikus országok és kormányok támogatását, a demokratikus világ emberi szolidaritást vállaló közvéleményét. ” (Trofin halálának körülményei az internetről: Virgil Trofin 1926-ban született Vaslui megyében. 1977—78-ban a Fa- feldolgozó és Építőipari Minisztérium élén állott, és 1981-ig a kormány miniszterelnökének első helyettese volt. (Károly ilyen minőségében tartotta vele a kapcsolatot, és intézett levelet hozzá Karánsebesről, mint közvetlen főnökéhez.) Trofint 1981-ben kizárták a Központi Bizottságból, szankcióval. 1984-ben kétes körülmények között elhunyt Călăraşiban, ahol egy mezőgazdasági vállalat igazgatójaként működött. Kegyvesztett lett, mert Cornel Burtică visszaemlékezései szerint — „erős egyéniség lévén - nem engedte meg Elena Ceauşescunak, hogy beleszóljon az általa vezetett szektorokba A fél- reállításának igazi oka: Ceauşescu potenciális utódot látott benne. Halálának gyanús körülményeiről a New York Times is cikkezett 1984. július 7-én.) 74
