Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Áttekintés

közé szorította a párt programja és azok a közösségi értékek, amelyeknek a betartását megkövetelte a párt tagságának nagy része és az 1998-ban egy pártba boronáit társadalmi és erkölcsi értékek. A pártütők ezeket a korlátokat vetették le magukról, és nyilvánvalóvá tették azt, amit az MKP-ban addig csak fű alatt cselekedhettek: mindennek piaci ára van, emiatt az individuális értékek minden vonatkozásban megelőzik a közösségi értékeket. Ha az előbbi eszmefuttatást újragondoljuk, akkor egyértelműen úgy tű­nik, mintha az időhíd alatt megállt volna az idő folyása, azaz újrajátszódik mindaz, ami a kommunizmusban volt, csak többpártrendszeri és piacgaz­dasági viszonyok között. Csupán annyi a különbség, hogy most a másként gondolkodókat nem csukják börtönbe, hanem egyéb módszerekkel állítják őket partvonalon kívülre - ha egyáltalán vannak még másként gondolkodók. A „kommunizmusban”, melyet bár szocializmusnak neveztek, nem a közös­ség, nem a társadalom java szerepelt a törekvések középpontjában, hanem a hatalom birtoklása. Ezt a társadalom tagjainak hierarchikus ellenőrzésén, különböző érvényesülési és életpálya-alkukon, jutalmazási rendszereken ke­resztül biztosították vagy büntetésekkel hiúsították meg. Ezek - az akkori politikai-gazdasági rendszernek megfelelően - nem a piaci viszonyokat tük­rözték, hanem előre beárazott csereértékeket. Ezen az értéken lehetett meg­vásárolni az embereket, ezen az értéken adhatta el magát az ember, és ha büntetésből kizárták ebből, tudta, hogy - átmenetileg vagy véglegesen - mit vesztett. Aki ebbe nem tudott beilleszkedni, bálaérték maradt. Piacgazdasági viszonyok között: szemét, hulladék jobb esetben újrahasznosítható maradék - azaz elgondolkozhat rajta az ide sorolt ember, hogy mennyiért állna be újra a sorba, mennyiért kínálja fel magát, ha van neki a piacon eladható képessége vagy tulajdonsága. A Most-Híd pártnak a közélet színpadán való megjelenésével ebbe az irányba torzult a politika, a szlovákiai magyar színtéren eddig példátlanul. * * * A rendszerváltozás korszakának nagy hiányossága, hogy a kommu­nizmus és az új demokrácia közötti történelmi és politikai hasonlóságot a szlovákiai magyarok politikai elitjének nagy része nem tudatosította, vagy tudatosan nem akarta észrevenni. Talán azért sem, mert ha észleli, rádöbbent volna, hogy alig különbözik a magát forradalmárnak tekintő 1989-es rend­szerváltoztató az 1950-es évek sztálinistáitól - neveket nem sorolok, elkerü­lendő a számtalan polgári pert. Áttekintés - A felvidéki magyar politika a rendszerváltozás ingoványán 93

Next

/
Thumbnails
Contents