Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. leváltása érdekében történik. A három „magyar” párt egyesítéséről elhangzó nyilatkozatok 1996-tól arról szóltak, miért kell vagy nem kell megtörténnie az egyesülésnek. A pártegyesítési tárgyalások 1997 őszétől valójában nem a pártegyesítésről szóltak, hanem arról, hogyan szoríthatja ki az MKDM és az MPP az Együttélést a politika színpadáról, és milyen ellenszolgáltatások árán lehet kötni a szlovák politikai elittel egyezségeket gazdasági pozíciók megszerzéséért. A szitán átlátni tudó felvidéki magyarok érzékelték ezt a küzdelmet. Az erről kialakuló vélemények azonban tökéletesen ellentétesek voltak, mert az emberek egy része abban reménykedett, hogy mégiscsak létrejön a „magyar egység”, másik részük pedig azt kívánta, hogy ilyen körülmények között ne egyesüljenek a magyar pártok, inkább birkózzanak meg egymással. A három „magyar párt” egyesülése 1997-98-ban az akkori Magyar Polgári Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom részéről sajátosan volt eltervezve. Ne egyesüljenek a pártok, hanem hozzanak létre választási pártot, és a parlamenti választás után mindegyik haladjon tovább a maga útján. Az elképzelés lényege az volt, hogy a két párt - a szlovák pártokkal kötött hallgatólagos megegyezés szerint - egymással külön megegyezést köt, és kisemmizi az Együttélést. Ez a megoldás azért lehetett valóságos lehetőség, mert a szlovák politika is ezt a magyar politikai csoportosulást (az Együttélést) vetette ki magából annak az önrendelkezés iránti elkötelezettsége miatt. Az Együttélés autonóm politikai magatartása és az önkormányzás iránti elkötelezettsége volt az a rög, melyen - ideiglenesen - nem tudott átgördülni a szlovák politika úthengere. * * * A szlovák politika korábban, 1968/69-ben sem tudott átlépni az ilyen típusú akadályokon. Akkor Csehszlovákia szlovákiai ifjúságpolitikája a Magyar Ifjúsági Szövetségen akadt fenn. Ugyanis a kommunista ifjúsági szervezet, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség éppen átalakulófélben volt, és szlovákiai része nem volt hajlandó elfogadni, hogy a magyar fiatalok önálló szervezetet hoztak létre, és önállóan akarnak együttműködni a szlovák fiatalok szervezeteivel. A szlovák politika akkor is csupán annyit tudott felkínálni a felvidéki magyar ifjúságnak, illetve annyit tudott törekvéseiből elfogadni, amennyit 1989-1992 között a VPN volt képes felkínálni az FMK-nak: partnerként nem fogadja el a magyarokat, de beilleszkedőként igen. A két helyzet közötti hasonlóság attól is sajátos, hogy 1968-69-ben az akkori magyar 86
