Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás,.. II. alulról közelítő választópolgár meglátása szerint két, hasonló értékrendű, magyar vagy magyarnak vélt párt között kellett választania. Akik a politikai átlagműveltségen alul maradtak, azok a pillanat sugallatára döntöttek, vagy előre, lelkileg megvásárolták őket. Ilyen egyértelmű, egyben kényszerű választási helyzet az 1932-ben tartott csehszlovákiai parlamenti képviselőválasztás óta nem állt fenn. Akkor a pártok közötti választásnak még volt némi hagyománya az 1918 előtti időkből, amikor még szinte minden párt „magyar párt” volt. De 2010-ben teljesen összezavarodott a szerencsétlen felvidéki magyar, mert nem láthatta át azt az útvesztőt, amelybe a neki felkínált két párt közötti választással jutott. Az egyiknek a nevét már megtanulta, hiszen korábban is arra szavazott, viszont a másik párt élén ugyanaz az ember állt (ráadásul a szentképekről ismert, tojásképű ministránsfiúra hasonlított), aki korábban az általa megszokott pártot vezette. Ezért nem tudta pontosan, mit cselekszik, amikor arról döntött, hogy az egyikre vagy a másikra, azaz a párt neve szerint, vagy az ismert arcú és nevű ember szerint adja a szavazatát a választáson. Megtörtént eset, hogy egy felvidéki magyar lelkendezve megszólítja az MKP egyik tisztségviselőjét és mondja neki, rátok szavaztam, Bugárt ka- rikáztam be (neki adtam az előny szavazatot). Ebben a helyzetben keverik össze a kóstolók a kenőmájast a bélsárral - kicsit más az íze, de az állaga szinte azonos. * * * A trianoni döntés után, 1920-tól 1936-ig eléggé egyértelmű, de megosztást eredményező magyar pártviszonyok uralkodtak Felvidéken. Az Országos Keresztényszocialista Párt a magyar történelmi hagyományokat igyekezett követni és Felvidék (akkori szóhasználat szerint Szlovenszkó) három nemzetének, a magyarnak, szlováknak és a németnek az egységét hirdette, némileg hasonlóan a transzszilvanistákhoz. (A ruszint azért nem tekintették „negyedik felvidéki nemzetnek”, mert túlnyomó többségük a mai szóhasználat szerint Kárpátalja lakója volt, az a terület pedig akkor Prága irányítása alá tartozott.) A Magyar Nemzeti Párt és elődje, az Országos Magyar Kisgazda és Földmíves Párt a kisebbségi helyzetbe került magyarok, elsősorban a csehszlovák földreform által kisemmizett magyar földművesek érdekében fogalmazta meg politikáját. Mindkét párt programjában kapcsolt célként volt megfogalmazva Szlovákia - Csehszlovákián belüli - autonómiája, azaz a szlovák kérdés 46
