Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Áttekintés - A felvidéki magyar politika a rendszerváltozás ingoványán megoldása és hozzá csatlakoztatva a felvidéki magyarok jogállásának a rendezése. Ezeken kívül állt a többi párt, amelyekre magyar embernek szégyen lett volna szavaznia, noha szavazott. Egyértelmű kivételt jelentett a kommunista párt, mert amiatt, hogy kezdetben elutasította a versailles-i békerendszert, valamint ellenzéki magatartása és szociális politikája miatt sok magyart tudott megszólítani - pl. a földreform és a magyar vidéken felszámolt ipar miatt megszűnt munkahelyek okán nincstelenné vált munkanélkülieket, falusi embereket, „agrárproletárokat” -, ezért sok magyar szavazatot vitt el. A kommunisták álláspontja Trianonnal kapcsolatban 1935-re, a Szovjetunió külpolitikájának irányváltása következtében megváltozott, emiatt a kommunisták magyar szavazóinak száma megcsappant. A két magyar gyökerű párt 1936-ban egyesült, ezzel egyszerűsödött a helyzet. Csehszlovákia megszűnésével, 1939-ben az első Szlovák Köztársaságban csak egy pártjuk „lett” a magyaroknak - több nem is lehetett, és nem is kellett. A második világháború végétől 1990-ig pedig nem volt pártja a felvidéki magyarságnak, de választási lehetősége sem. A második világháborút követő négy évben azért nem volt erre lehetőségük a felvidéki magyaroknak, mert nem volt választói joguk. Az akkori Csehszlovákia másolópapíron követte a fasiszta államok soviniszta módszereit, 1948 után - noha a magyarok visszakapták állampolgári jogaikat (a maradék németek csak 1953-ban) - nem lehetett politikai pártokat alapítani, mert egyetlen politikai erőként a Nemzeti (Nép-) Front, illetve vezető politikai csapatának, a kommunista pártnak a jelöltjeire lehetett csak szavazni. Más lehetőség nem volt. A választáson vagy inkább szavazáson való részvétel elutasítása politikai engedetlenségként volt számon tartva. Aki ennek hangot adott, azt lázítás vádjával bíróság elé is állíthatták. A kommunista hatalmi rendszer bukásával és a többpártrendszer újraélesztésével 1990-ben ismét létrejött a politikai választás lehetősége. A felvidéki magyarok szavazatukat adhatták az akkori magyar koalícióra, az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) koalíciójára, vagy a szlovák pártok valamelyikére. Becslés szerint kb. 60-70 ezer magyar egy megtévesztő, sőt hazug elnevezésű politikai alakzatra - a Nyilvánosság az Erőszak Ellen-re - szavazott, az akkor Független Magyar Kezdeményezésnek (FMK-nak) nevezett politikai csoportosulás javaslatára, mert magyar jelölteket is indított. A baloldal ugyancsak vitt el magyar szavazókat, nemcsak a hagyomány vagy a beidegződés miatt, hanem a magyar jelöltjeik révén is. Néhány tájékozatlan magyar a szlovák kereszténydemokratákra 47
