Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. csehszlovákiai magyaroknak a közösségi önkormányzatiság, illetve a területi autonómia elérése előtti időben a polgármesterekre és a parlament magyar képviselőire alapozott egyeztető tanácsa lenne. Egy szándéknyilatkozatnak is tekinthető előadás szövegében szó szerint ez hangzott el: „Egy nagygyűlést szeretnénk összehívni, amelyre meghívnánk az összes magyar önkormányzati képviselőt, polgármestereket (alpolgármestereket) és parlamenti képviselőinket pártállásra való tekintet nélkül, tehát a függetleneket, a baloldaliakat, a Magyar Polgári Párthoz és a koalíciónkhoz tartozókat; csaknem ötezer személyt. Ezen a nagygyűlésen kellene megválasztanunk egy testületet, amelynek első fokú legitimitását az adná meg, hogy az oda beválasztott személyek mind törvényes választások útján szereztek közlegitimitást. Másodfokú legitimitását pedig az adná, hogy ezek a legitim képviselők választanák meg saját soraikból a testület tagjait.” (Az önrendelkezés fázisai. Az Önrendelkezési kísérleteink c. kötetben) Csaknem másfél éves vajúdás után került sor a terv részleges megvalósítására az akkori, az Együttélés és Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kétpárti koalíciójának, és a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának szervezésében. Léván az 1992 decemberében szervezett Csáky-féle konferencián az - akkor már inkább az SZDSZ-hez közel álló - FMK/Magyar Polgári Párt elhatárolódott a nagygyűléstől. A folyamat sajátossága abban rejlik, hogy ennek ellenére a nagygyűlést mégis a magyar kereszténydemokraták ellenezték leginkább, mert a választott testületekben csekély képviseletük volt, így ha a nagygyűlésen létrejön a „száztagú bizottmány”, abban nem tudták volna érvényesíteni a kívülről jövő megrendeléseket. De a bizottmány mégsem emiatt nem jött létre, hanem az Együttélésen belüli sajátos sugallatú tevékenység miatt. Az Együttélés részéről a nagygyűlés jogi előkészítésének teljhatalmú megbízottja Rózsa Ernő, galántai ügyvéd volt, az utolsó pillanatban (négy nappal 1994. január 8. előtt) szembeszegült a Bizottmány létrehozásával, noha addig odaadón támogatta. Ettől megroppant a javaslat, és kikerült a nagygyűlés célkitűzései közül. Az önkormányzati nagygyűlést 2004. január 8-ára mégis sikerült ösz- szehívni, de a belső megosztottság miatt nem tudtuk létrehozni a felvidéki magyarok önkormányzati igényét megjeleníteni képes társadalmi közképviseleti testületet. Elszalasztottuk a harmadik lehetőséget is. Az egység szorosabbra fűzése helyett egy fordított folyamat indult be: elkezdődött az egységet óhajtók kirekesztése. * * * 36
