Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Egy nappal később az Együttélés Országos Tanácsának ülésén ezzel kapcsolatban ezt mondtam „...fel kell számolnunk minden eddigi széthúzást a három magyar párt között, egyébként hiteltelenek leszünk. Sőt, ezen túlmenően, elkerülhetetlen lesz a magyar pártok egyesítése, fúziója egy párttá...” (Szabaduljunk meg a káros beidegződésektől. Duray Miklós: Önrendelkezési kísérleteink, 1999., Méry Ratio, Somorja.) * * * Egyszer, ha a körülmények megengedik, azt is érdemes lenne részletesen megvizsgálni, hogy Felvidéken a magyar rendszerváltoztatás miért zajlott más szervezeti keretek között, mint Erdélyben vagy Délvidéken (Jugoszláviában) és Kárpátalján. Mindenütt egy magyar párt alakult, csak Csehszlovákiában alakítottak a magyarok három pártot - noha a polgár itt is egyet akart, de legalábbis egységet. Az akkori közhangulat sem igazolta, és a mindmáig érvényes közakarat sem igazolja a magyar többpártiságot, tehát nem azért lett több pártjuk a felvidéki magyaroknak, mert ezt kívánta a nép, mert ennyire - akár önpusztító módon - elkötelezettje lett volna a saját körön belüli plurális demokráciának. Érdemes lesz tehát egyszer megvizsgálni, hogy az akkori megosztottságban, majd az együttműködés akadályozásában, illetve az egyesülés hátráltatásában milyen szerepet játszottak a nagypolitika szerteágazó érdekei, a csoportérdekek és az egyéni érdekek. A történések lényege azonban - mindettől eltekintve - a felvidéki magyar pártoknak az egyesüléshez vezető útjuk. Áttekintés - Hogyan lett több a kevesebb? * * * A politikusi szakma szempontjából nézve elsősorban azt kell tudatosítanunk, hogy egy számbeli kisebbségben élő közösség belső szervezettsége és külső megnyilvánulásai, szereplései az államokéhoz hasonló szabályok alá esik: belsőleg lehet többszínű, politikailag, szemléletileg rétegezett, de kifelé egységesnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy ha a számbelileg kisebbségi közösség szervezettsége közigazgatásilag egységes, tehát autonómiája egy adott területhez vagy törvények által meghatározott intézményekhez kötődik, akkor ezen belül teljesen érvényesítheti a többpártiságot, de innen kilépve az ottani polgárokra vonatkozóan csak egységes álláspontot képviselhet, a küldötti, követi, képviseleti követelményeknek megfelelőt. Ha azonban nincs ilyen autonómiája, le kell mondania a politikai többpártiságról - ellenkező esetben elveszítheti összetartásának kötelékeit. 33
