Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Összegzés
Összegzés - Változatlanság a változóban Változatlanság a változóban X. Jakabffy Elemér Napok, 2011. május 20. - Szatmárnémeti Kortársaink, akik a harmadik évezred küszöbén lettek félévszázadosak, életük delén két sorsfordító eseménytől váltak részeseivé egy nagy történelmi fordulatnak. Az egyik 1989-ben történt, ez volt a kommunista hatalmi rendszer bukása, a másik - majd tizenöt év múlva - az Európai Unió polgárságának megszerzése. Az apák és a nagyapák XX. századi rossz, sőt szörnyű létélményeihez képest mindkét esemény a jó szerencsével kecsegtetett. Azok tehát, akiknek életük - koruk szerint - az évezred fordulóján még nem a leáldozó pályán állt, reménykedhettek egyéni sorsuk jobbrafordulásában, és mi, mindannyian - életkortól függetlenül - remélhettük a sok korábbi igazságtalanság kiküszöbölését, talán némi helyreigazítást is. Ez megalapozott remény volt, melyet a változásba vetett hitünk fokozott. Ennek az ezredfordulós eseménynek a hátterében azonban Közép-Eu- rópa keleti felében ott áll a rendszerváltozás előtti évtizedek sajátos helyzete - a térség nemzeteinek egymás elleni harca, acsarkodása. A Versailles-i békerendszer óta a megtervezett érdekellentétek miatt tudatosan és a nyertes államok magyarellenes propagandája miatt érzelmileg is hevesen szembenálló felek (nemzetek) csupán egy, azaz egyetlen ponton jutottak egymással kiegyezéses viszonyba: nagy részük a kommunista hatalmat tartotta ellenfelének és a Szovjetuniót megszálló hatalomnak. Ez a közös érzés sok korábbi ellentétet elfedett. Ez nem volt csalóka látszat, nem is volt hamis, hanem kéregként fedte be mindazt, ami a mélyben fortyogott, vagy amit valakik tudatosan tartottak éppen a forráspont alatt. És ezt, az egyetértést jelképező mázat nem volt szabad megsérteni, mert azonnal kiderült volna, hogy nagyon gyengécske. Sok érdekcsoportnak megfelelt ez a helyzet, ezért sokan vigyáztak arra, nehogy kiderüljön, hogy mennyire vékony, arra pedig még többen, nehogy megerősödjön. A rendszerváltozás előtt Közép-Európa keleti felében a hivatalos hatalommal szemben megszerveződött ellenzéki csoportok együttműködése emiatt volt ingatag és akadozó. Emiatt nem tisztáztak egyetlen olyan kényes kérdést sem, amely a térség térségen kívüli érdekeknek való kiszolgáltatottságát okozta, sőt még azok az esetek is a szőnyeg alatt maradtak, amelyeket nyilvánvalóan a Szovjetunió kényszerített ránk. Például a mai napig sem 251
