Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
___ korábban Magyarországhoz tartozó részén. Ennek a kettős jogi mércének legkirívóbb példája az 1922-ben meghozott földtörvény. Eszerint az országnak a korábban Magyarországhoz tartozó részén levő (nagy) birtokokat (magyar tulajdonú birtokokat) állami kezelésbe vonták, azaz államosították. Ez nem vonatkozott az ország nyugati felére. Ott inkább az ipari üzemek tulajdonjogát korlátozták - a német tulajdonú üzemek tulajdonosai mellé új, államilag kiutalt cseh „tulajdonosokat” rendeltek. Az új állam keleti felében pedig 1928-ig megszűnt minden magyar tulajdonú nagyvállalat, vagy átkerült cseh tulajdonba. A terület magyarok által lakott részén egy kivételtől eltekintve megszűnt minden ipari létesítmény. Magyar mezőgazdától az állam nem vásárolt fel élelmiszeripari nyersanyagot. Ezen akkor a békét megalkotó államok politikusai közül senki sem háborodott fel, pedig ellentétben volt minden akkor és ma is érvényben lévő európai jogelvvel, pl. a megkülönböztetés nélküli tulajdonjoggal és a piaci esélyegyenlőséggel. Van ennek a kettős mércének a mához közelebb álló példája is. Az Európai Bizottság Jogi Szolgálata 2002-ben a második világháború utáni Csehszlovákiában megalkotott, kollektív bűnösséget kimondó és a bűnösnek mondott közösség elleni állami megtorlást szentesítő jogi normákról azt a véleményt alkotta, hogy ezek nem érintik az Európai Uniót, mert az 1957-es Római Szerződés előtt születtek - ezt a Frohwein-féle jelentés mondta ki. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió tagja lehet olyan állam, ahol érvényes a kollektív jogkülönbözőség, másként nevezve a kollektív bűnösség. Minden álláspontot el lehet fogadni, főleg ha nincs alóla kivétel. Ezért ha a Frohwein-jelentés álláspontját elfogadom, akkor az Európai Unió területén nem lehet büntethető a holokauszttagadás sem, hiszen a holokauszt is 1957 előtt történt. Sőt minden, 1957 előtt elkövetett háborús bűntettet is elévültnek kell venni, arra való tekintet nélkül, hogy kinek mi erről a véleménye, milyen érzelmi szálak kötik azokhoz az eseményekhez. Ha pedig mégsem, akkor az 1956-os és az ehhez kapcsolódó magyarországi kommunista bűntettek és általában a kommunizmus bűntettei, valamint a Benes-dekrétumok is uniós ügyként minősítendők és el nem évült bűnügynek, jogsérelemnek kell őket tekinteni. Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. * * * Néha olyan érzésem támad, mintha a nemzetiség fogalmát éppen a magyarok miatt értelmezték volna át 1919-ben kisebbséggé, és a magyarok 244
