Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - Szófondorlat és azonosságtudat miatt alkalmaznák a kettős mércét is, hiszen másként nem hozhatnak minket hátrányos helyzetbe. De maradjunk az eredeti témánál. Mi a kisebbség? Hátrányosan megkülönböztetett egyének tömege, vagy számbelileg kisebb lélekszámú közösség? Ha a ma érvényes európai jogfelfogás nyomvonalán haladunk, és feltételezzük, hogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozata új korszakot nyitott jogfelfogásunkban, akkor a kisebb lélekszámú közösségeknek ma már a számbelileg nagyobb lélekszámú közösséggel egyenrangú, partneri viszonyban kellene létezniük. Ezt a jogigényt semmilyen szinten sem lehetne kétségbe vonni. Ezért a kisebbség fogalmát is el kellene felejteni. Ennek az elvnek, illetve jogszemléletnek a megsértését az Európai Unió megfelelő fórumának kellene kötelező érvényűén orvosolni. Ez egyébként az Európai Unió értékpróbája lesz előbb utóbb. Ha kiállja ezt a próbát, megmarad. * * A korábbiak során lehetett volna néhány kritikus megjegyzést tenni az önrendelkezésre vonatkozóan is. Elsősorban amiatt, hogy például a versail- les-i rendszerben az önrendelkezést doktriner módon értelmezték: csak annak van erre joga, akinek ezt a jogot megadják. Ez tehát nem általánosan érvényesíthető, csupán kiutalt jognak tekinthető. Az 1990-es években az autonómiáról, azaz a belső önrendelkezésről lefolytatott parlamenti és politikai vitákban a szlovák politikusok, sőt esetenként szakemberek is gyakran érveltek úgy, hogy a magyarok 1920-ban éltek az önrendelkezés jogával, és létrehozták a független Magyarországot. A többi magyar, aki nem Magyarország területén él, nem jogosult az önrendelkezés egyetlen formájára sem, mert a magyar nemzet erre való joga már beteljesült. Ez azt jelentené, hogy a magyar nemzet „elhasználta” önrendelkezési jogát azzal, hogy létrejött az akkori „nemzetközi” jogrend szerinti magyar állam? De azok a magyar nemzetrészek, amelyeket elszakítottak a nemzet tömbjétől, akkor nem élhettek ezzel az önrendelkezési joggal. A nemzet többi részének tehát semmi joga nem adatik az önrendelkezésre? Ennek a jognak az érvényesíthetősége érdekében legalább is népszavazást kellett volna kiírni mindenütt. Vagy nem kellett volna aláíratni két sajnálatra méltó senkiházival a trianoni békeszerződést. Ezen a ponton kezdődhet az 1918 utáni és 245
