Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - Szófondorlat és azonosságtudat a ráerőszakoltat. Hiszen a trianoni döntés óta minden olyan magyar, aki Magyarország államhatárán kívül él a Kárpát-medencében, elszakított magyar. * * * Konferenciánk címére visszatérve azt kérdezem: a kisebbségi létről, azaz a kevesebbek létéről, a bármiféle döntésből kizártak önazonosságáról akarunk a továbbiakban eszmét cserélni, vagy azokról, akik elutasítják a kisebbség megnevezéssel rájuk kényszerített megbélyegzést? Remélem, azokról kívánunk a továbbiakban beszélni, akik ugyan lélekszámúk szerint kevesebben vannak az adott állam területén, mint az állam névadó nemzetének létszáma, de csoportot alkotnak és szembeszegülnek a megkülönböztetéssel, közösségként kívánják élni életüket, feljogosítva akarnak lenni a saját ügyeikben való döntéshez, bátran vallják nemzeti hovatartozásukat és nemzetük többi részével való összetartozásukat, és őshonosak az általuk lakott területen. Sejtem és remélem, hogy mindannyian a témánknak az utóbbi vonatkozásáról akarunk beszélgetni. Ha mindebben egyetértünk, néhány adalékot kívánok elmondani annak önmagunkban való tudatosítására, hogy mennyire megbélyegző jellegű ez, a 20. század elején kiötlött kisebbségfogalom. A huszadik század torzult eszmevilágának egyik szörnyszülöttje a nemzeti vagy nemzetiségi kisebbségi kérdés. Noha ez a 19. században kialakult államnemzet-felfogásban gyökerezik, mégsem attól lett torz tartalmú fogalom, hanem az új államalakítások hatalmi és ideológiai hátterétől. A „nemzeti kisebbségi kérdésnek” egyik, a fogalom szörnyszülötti mivoltához illő legnagyobb szabású megoldási kísérletét Csehszlovákiában hajtották végre az állam első létrehozása, 1920 után. A jogot és a törvényeket az alapvető jogok, az emberi jogok, szabadságjogok és jogegyenlőség szempontjából tanulmányozóknak még ma is kiapadhatatlan forrása lehetne ez az 1920 és 1938 között létezett állam, amelynek területén nem volt egységes a jogrend. Azaz törvények szerinti anarchia uralkodott - ez volt a versailles-i konstrukcióban létrehozott, 20. századi demokrácia példaképe, Csehszlovákia. Ennek a jogi anarchiának a bizonyítéka, hogy Csehszlovákiában a két világháború között más jogrend működött az ország nyugati felében, amely korábban osztrák fennhatóság alá tartozott, és más jogrend működött a 243
