Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. a kin-state csak akkor fordítható anyaországként, ha nem Magyarországgal szomszédos országra értjük. Magyarország ugyanis csak azon magyarok számára anyaország, akik elhagyták a Kárpát-medencét, a történelmi ország területét. A home-state is csak ebben a viszonylatban lehet befogadó vagy otthont adó ország. Ez a két új fogalom tehát további félreértelmezésekre is okot adhat. Például arra, hogy a „kisebbség” a szomszéd országba való kivándorlással jött-e létre, vagy sem. Erre pedig további képzettársítás kapcsolódhat: a kisebbségiek megtűrt idegenek? Vagy: települjenek oda (vissza), ahol a fajtestvéreik élnek? Ahonnan jöttek? Mindezek a kapcsolódó vélemények vagy érzések a kisebbségként számon tartottak másodrendűség- vagy kisebbrendűség-, megtűrtség-érzetét erősíthetik, vagy éppen megtűrhetetlenségüket. A többségiekben a fenyegetettség érzetét válthatják ki, vagy ezekre a lappangó érzésekre alapozva akár egy gyűlöletkampány alapjául is szolgálhatnak. Ilyesmi gyakran jelenik meg a választási kampányokban a Magyarországgal szomszédos országok egyikében-másikában. A kisebbség fogalmának negatív tartalmát, illetve a kin-state és a home-state fogalom többértelműségét vagy félreértelmezhetőségét némileg enyhíthetné, ha a nemzetközi szóhasználatban meghonosodott volna az őshonos kisebbség fogalma. Ez egyértelművé tenné, hogy nem bevándoroltakról van szó. Az őshonosság fogalma egyúttal hangsúlyozná azt is, hogy a szóban forgó „kisebbség” szülőföldjeként kapcsolódik a területhez, valamint erősítené a kisebbségfogalom statisztikai, aritmetikai értelmezhetőségét. Az őshonosság fogalmának valamely „kisebbségre” való alkalmazását azonban éppen azok az államok utasítják el, amelyekben az elszakított magyarok élnek, ez ugyanis kétségbe vonja az ő nemzetállami létüket. Ha ott mások is élnek őshonosként, ahol ők, akkor az nem nemzetállam. Ez az álláspont veszélyezteti az európai államok, illetve nemzetek uniójának nemzetállami-államnemzeti elméletét, melynek alapján a Francia és a Szent Német-római Birodalom kiegyezésével ez az államalakulat létrejött, noha ősalapjának eszméje I. Ottó által Quedlinburgban, a Német-római Birodalom kezdetén kialakított és a még közösen értelmezhető alapokból indult ki. Kon- rád Adenauernek a német nemzet újraalkotásáról szóló, 1946-ban elmondott beszéde áttételesen erre utal. Ha tehát van Európának feladata saját újraértelmezésére, akkor ebből kell kiindulni. De mégis az lenne a legjobb, ha Európa levetkőzné a száz évvel ezelőtt ráhúzott kényszerzubbonyt, és ismét néven nevezné a valóságot. Elfelejtené 242
