Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. * * * Sem a politológusok, sem a történészek nem tudatosítják kellőképpen, hogy Európa az elmúlt négyszáz évben szinte értelmezhetetlenül megváltozott, és ennek sok következménye lett. A reneszánsszal kezdődött, majd a reformációval folytatódott a változás. E két eszmei áramlat ugyan nem térítette ki Európát eredeti medréből, csak addigi folyását módosította. Elsősorban gazdagította és demokratizálta. Erre a két, máig meghatározó eszmei áramlatra adott hatalmi és ideológiai válasz az abszolutizmus volt. Annak erőszakossága máig ható, a mai viszonyokat is befolyásoló alapvető értékrendi változást eredményezett. Ennek lett a következménye a dinasztikus politika modern hatalmi politikává való átalakulása a 19. század utolsó harmadára összpontosulva. Ezt akár az anyagelvűség diadalaként is lehetne összegezni. A politológusok és történészek azt állítják, hogy a modern abszolutizmus által modernizált társadalom és a felvilágosodás teremtette meg a lehetőségét annak az ugrásszerű változásnak, mely a modern nemzetek kialakulását eredményezte. Nem gondolják végig, ezért nem látják, hogy ez nem a modem nemzet kialakulásához vezetett, hanem - az abszolutizmus bedará- lási módszereinek következtében kialakult - államnemzet megjelenéséhez. Még kevésbé tudatosítjuk, hogy a 20. század második felének szabadelvű politológusai által kispekulált nemzetfejlődési lépcsőfok, a nemzetállam meghaladása sem jelent mást, mint az átmeneti eszközként kialakított államnemzeteknek a globalizáció érdekei szerinti fellazítását. * * * Az abszolutizmus és a modern hatalmi politika találkozásának sodrásában indult el az a Nagy Fogalmi Forradalom, amelyet akár a szellem torzulásának is nevezhetnénk. Ebben a lendületes, „felvilágosult” átalakulásban csaknem mindennek másfajta, az eredetitől eltérő értelmet vagy tartalmat adtak, sok esetben megőrizve a korábbi szavak eredeti formáit. A dinasztiák nemzetek fölöttiségén okulva vagy abból kiindulva, a velük szemben álló, ténylegesen kizsákmányoltak társadalmi osztályára hivatkozva a 19. század közepén átírták ezt az eszmét a Kommunista Kiáltványban internacionalizmusra. így lett a dinasztikus politika nemzetek fölöttiségének elvéből internacionalizmus, az pedig valójában nemzetel- lenességet jelent. A Szent Szövetség megalakulása jelentette a dinasztikus 238
