Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - Szófondorlat és azonosságtudat nevezni. Aki azért nem tette le az esküt a Magyar Szent Koronára, hogy a Német-római Császárság és a Habsburgok hatalmi érdekei szerint bekebelezhesse Magyarországot, és ezért ne lehessen őt esküszegőnek nevezni. Ez az ember 1541 óta Magyarország egyetlen és tényszerű gyarmatosítója. Magyarország teljes közigazgatási átszervezésével, a megyék autonómiájának megszüntetésével, valamint az akkori viszonyok között egyetlen önvédelmi eszköznek: a nemesi kiváltságoknak megnyirbálásával, a német nyelvnek hivatalossá tételével megszégyenítette kései utódait, akár Ioszeb Dzsugas- vilit is. De hű maradt szellemi elődjéhez, Kollonich Lipóthoz, aki szerint Magyarországot koldussá, katolikussá és németté kell tenni, és annak kortársához, Antonio Caraffa tábornokhoz, az eperjesi vésztörvényszék felállítójá- hoz is. A 20. század első felének államszervezési tapasztalatai alapján ezt a társaságot a totalitarizmus és a fasizmus előfutárainak lehet nevezni. Az ezen emberek által kialakított módszerek és az ezekhez kötődő gyakorlat aligha különbözött Mussolini fasizmusától, a nácizmus kezdeti korszakától, vagy Eduard Benes 1943 óta megfogalmazott szándékaitól. Ezt a szellemet tükrözi az 1919-től érvényben lévő kisebbségfogalom is. Tény, hogy ma nem illendő ebben az irányban vizsgálódni, mert kiderülne, hogy a huszadik századi téveszmék és rettenetes módszerek ma is a - felmagasztalt - Nyugat hagyományain alapulnak. Azokon a hagyományokon, amelyeken kialakult Európa 20. századi állapota és az Európai Unió. Kiderülne, hogy a mai európai nemzetállamok száz-kétszáz évvel ezelőtti elődeinél ringott a fasizmus bölcsője - a Német-római Birodalomban és a Francia Királyságban, illetve a nagy francia forradalomban. Annak pedig akár tetszik, akár nem, szellemi előfutára volt a felvilágosodás, mely áramlat értékrendje kétséges volt, azonban racionálisan egyértelmű. És ha tudatosítjuk, hogy Newton törvényei ezt majdnem száz évvel megelőzték, akkor a francia felvilágosodás csak ócska utánzatnak tűnik. Erről ennyit. Ha belátjuk, hogy Európa szellemtörténetének és állameszme-szemlé- letének az abszolutizmus vetületéből való megvilágítása, illetve ennek eredménye nem áll messze a valóságtól, akkor azon sem csodálkozhatunk, hogy Trianon után minden fogalom megváltozott, nem csak a kisebbség fogalma. Az elszakított magyarokból megszüntetésre ítélt kisebbség lett, illetve az 1947-es Párizsi Békeszerződés után röviddel a nemzet csehszlovákot, a nemzetiség magyarul beszélő csehszlovákot jelentett; a nemzet románt, a nemzetiség magyarul beszélő románt jelentett, a nemzet jugoszlávot, a nemzetiség magyarul beszélő jugoszlávot jelentett és így tovább. 237
