Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. A kisebbség megnevezés nemzeti vagy etnikai vonatkozása szerint hivatalosan 1919 óta, az első világháború győztes hatalmai által megalkotott, versailles-i békerendszer életbelépése és az akkor benne létrejött „kisebbség- védelmi” szerződések óta használatos. Ezt a szerződést Ausztriával, Csehszlovákiával és a Szerb-Horvát- Szlovén (SHS) Királysággal Saint-Germain-en-Laye-ben, 1919. szeptember 10-én kötötték meg a Szövetséges és Társult Hatalmak, Romániával Párizsban, 1919. december 9-én. Ennek ellenére az ugyanennek a békerendszernek keretében Magyarországgal 1920. június 4-én aláírt, Trianoni Békeszerződés az említett országokra vonatkoztatva még nem a kisebbség és nem is a nemzetiség kifejezést tartalmazza - ez utóbbinak szó szerinti angol (nationality) és francia (natio- nalité) fordítása ugyanis állampolgárságot is jelent, noha az állampolgárságot ezeken a nyelveken másként is meg lehet nevezni (citizenship, citoyenneté). Nyilván a szerződés szövegezői még nem kattantak rá az új fogalomra, ezért a Magyarországgal aláírandó békeszerződés szövegében „a népesség többségétől eltérő fajú, nyelvű és vallású lakók” körülíró meghatározást használták. Ma (2013-ban) a világhálón a kisebbségnek a nemzeti vagy nemzetiségi kisebbségtől eltérő, más értelmezése alig lelhető fel. Esetenként a vakokat, sántákat, süketeket vagy a homoszexuálisokat nevezik kisebbségnek. Václav Havel, akit 1989. december 29-én Csehszlovákia köztársasági elnökévé választottak, első újévi beszédében (1990. január 1-jén) az ország többségétől eltérő nyelvű és fajú egyének összességét, valamint a testi sérülteket egyaránt kisebbségnek nevezte - ki gondolta volna korábban, hogy ő is lehet eny- nyire korlátolt. Van ugyan némi logikája ennek a megközelítésnek is, hiszen a többség szempontjából mindenki fogyatékos, aki nem vele azonos vagy hozzá hasonló. * * * A kérdés azonban arra irányul: miért nevezték el 1919-ben az elszakított magyar nemzetrészeket kisebbségnek? A kisebbség a korábbi felfogás szerint a politikai hatalomból, a politikai döntéshozatalból kizárt csoportot jelentette. Az új felfogás szerint is ezt jelenti, hiszen nem tartalmilag változott a fogalom, hanem alanyilag. Mindkét felfogás szerint hátrányos helyzetűt jelent. Korábban a politikailag hátrányos helyzetűvé lett vagy tett személyeket és azok csoportját jelentette. A későbbi és a mai felfogás szerint azonban társadalmi, illetve közéleti szempontból 232
