Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - Szófondorlat és azonosságtudat jelent kizártat, de legújabban már nem tekintik őket csoportnak, közösségnek sem. A „kisebbségek” nemzetiségként való megjelölése korábban még nem vonta kétségbe a belé tartozók közösségi létét, ma azonban csupán az oda sorolandó egyénekről beszélünk. Érdekességként kell megemlíteni, hogy miután a kisebbség fogalma 1919-ben alanyilag átalakult, Szovjet-Oroszország nem vette át, hiszen a Szovjetunió több mint egy évtizedig (az 1930-as évek közepéig) elutasította a versailles-i békerendszert, mert - ideológiai megfontolásból - imperialista békének tartotta. Ebben az időben - legalábbis papíron - a lenini nemzetiségi politikát tartotta érvényesnek, az pedig lényegét tekintve egy osztrák szociáldemokrata, Otto Bauer elveit fogadta el. O a kollektív jogok elismerését és az autonómiát tartotta megoldásnak egy-egy állam népességének többségétől eltérő nemzetiségű, nyelvű közösségei tagjainak. Mit lehet hát kezdeni ezzel a versailles-i békerendszerben keletkezett fogalommal? Kezdjük a minősítő jellegével, és menjünk vissza néhány szó erejéig a gyökerekhez. A kisebbség azt jelentette, hogy tagjait nem illetik meg a többség jogai - ki vannak zárva a politikai hatalom gyakorlásából. Ki vannak szolgáltatva a többségnek, ugyanis az a fejük fölött átnyúlva hoz döntéseket a parlamentben vagy a közigazgatásban. Ok (a töpörtyűk) tiltakozhatnak ez ellen, esetleg beléphetnek olyan szövetségbe, koalícióba, amelyben a politikai többség részévé válhatnak. A kisebbség kifejezést 1919 előtt csakis politikai és parlamenti pártokra, csoportokra vonatkoztatták. Ezt követőleg azonban a politikai kisebbséget ellenzéknek kezdték nevezni. Viszont 1919 után az állam felségterületén lakó, számbelileg általában kisebb létszámú népcsoportot jelölték kisebbségként, amelyet ki akarnak re- keszteni a közügyek gyakorlásából vagy már - így vagy úgy - ki is rekesztették. Akik zavarják a „nemzetállam”, a legújabb abszolutizmus, a korai fasizmus, a kibontakozóban lévő nemzeti szocializmus eszméjének bűvkörét. Akiknek feje fölött átnyúlva hoznak döntéseket nemcsak a jogalkotásban, hanem az állami és a közigazgatási hivatalok minden szintjén. A megoldást is kitalálták arra, hogyan lehet kitörni ebből a helyzetből. A korábbi felfogás szerinti politikai kisebbségi helyzetből csak együttes kitörési lehetőség adódott, úgy, hogy a kisebbségi párt belépett egy olyan szövetségbe, amelyben az összesített politikai súlyuk meghaladta a többi párt súlyát - azaz beléphetett egy többségi koalícióba. 233
