Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - Szófondorlat és azonosságtudat Szolgálatának tagjait, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében helyet foglaló kiküldötteket, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szakembereit, az Európai Emberjogi Bíróság vagy a Hágai Nemzetközi Bíróság bíráit, szaktanácsadóit - sorolhatnám tovább végeláthatatlan sorban az ebben érintetteket. Mindazokat, akik ezekben a kissé mesterkélt, nemzetközinek nevezett, azonban a nemzetekhez kevésbé, annál inkább az államokhoz (hatalmakhoz) köthető, nem célszerűtlenül működő szervezetekben kénytelenek vátesz módján viselkedni és szolgamódon használni az értelmetlen, értelmezhetetlen vagy éppen eredeti értelmüket veszített, ezért megtévesztő, figyelemelterelő szavakat - mint a nemzetállam, a nemzeti kormány, nemzeti hatáskör vagy éppen a kisebbség. * * * A kisebbség kifejezést a 19. és a 20. század európai nyelvhasználatában két összefüggés szerint ismerjük. Korábban a politikai élettel kapcsolatos fogalomként fordult elő, a kisebbségi politikai pártokat jelölve ezzel. Később, főleg etnikai csoportokhoz kapcsolt jelentése szerint lett közismert. Ez a jelentése máig érvényes és bővült is. A tizenkilencedik század végének és a 20. század elejének kisebbségfogalma egyértelműen csakis pártpolitikai összefüggésekre utalt, a pártpolitikai élet szakszavaként jelent meg. Azokra a politikai csoportosulásokra vonatkoztatták, amelyek arányaik, számszerűségük, támogatottságuk csekély mértéke miatt kiszorultak a hatalomból, tehát nem volt vagy nem lehetett beleszólásuk a nagypolitikába, az állampolitikába, a kormánypolitikába. Helyzetüknél fogva nem szerezhettek döntő befolyást az ügyek menetére. A kisebbség jelentése tehát eredendően azokra vonatkozott, akik ki vannak zárva a hatalomgyakorlásból. A lényege: a kisebbség hatalmon kívüli. A magyar nyelv sajátosságára utaló szójátékkal élve: peremen sepreget. * * * A huszadik század második évtizedében, az első világháború idejének második felében és végén zajló térnyerő és hatalomszerző tárgyalások, huzavonák, keresletek és kínálatok, politikai kofáskodások, gazemberségek, kufárkodások és koncepciózus érvelések közepette megszületett a kisebbség fogalmának átértelmezése vagy újraértelmezése. Új értelmet elsősorban a Magyarországtól elcsatolt területeken élő mintegy 3 millió magyarra értve kapott, őket kisebbséggé nyilvánították. 231
