Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. Szófondorlat és azonosságtudat (Előadás a „Kisebbségi lét és identitástudat a Kárpát-medencében” c., az MTV A /Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap/ által rendezett konferencián - 2013. október 14-15., Békéscsaba) Puszta kíváncsiságból és nem a tudálékosság szándékával teszem fel a konferencia címe kapcsán az általánosító kérdést: tudjuk-e, ismerjük-e a ma használt kisebbség-fogalom eredetét, valódi értelmét, és mai értelmű használatának okát? Nem azoknak címzem a kérdést, akik a napjainkban meglévő tudati vagy szellemi vívódásainkra utaló „kisebbségi lét és identitástudat”-ról szóló párbeszédet e konferencia keretében megszervezték, mert ők is csak a létező értelmezési térből és fogalmi rendszerből indulhattak ki, amikor a szellemi pengeváltásokra is lehetőséget vagy okot adó eszmecsere címét papírra vetették. Lehet, hogy ezt annak a halvány reményével tették, hogy áttekinthessük ezeknek a vitatható és vitatott szavaknak, valamint a velük kapcsolatos egyéb kifejezéseknek tartalmi, politikai és társadalmi összefüggéseit - akár azt is, hogy az identitástudat öntudatot, azonosságtudatot vagy önazonosságot jelent-e, ha a kisebbségi léttel együtt említjük - mert tudni kell, hogy a három fogalomnak különböző a jelentése. Az öntudat az önmagámmal való határozott azonosságvállalást jelenti, például az eredetvállalást, meggyőződésvállalást, értékrendi elkötelezettséget. Ebbe a körbe tartozik a politikai meggyőződés - akár bármely áron való - vállalása, ennek minden következményével együtt. Az azonosságtudat egy meghatározott valósággal való azonosulást - pl. a Szentkoronához való tartozást, a haza-tudatot jelenti. Ide tartozik a lokális tudat - tájegységhez, szülőföldhöz, nyelvjáráshoz való tartozás - vállalása és megvallása. Az önazonosság pedig a kívülről beérkező minőséghez való viszonyulást jelenti, mely lehet változó, főleg az önrész vállalásának aránya - tárgyalt esetünkben a kisebbségi léthez, helyzethez való illeszkedést, beletörődést, vele való azonosulást, neki való alárendelődést. A kérdésem elsősorban azok felé irányul, akik a kisebbség kifejezést fontolgatás vagy mélyebb belegondolás nélkül, mintegy szómalomként ismétlik, mondván, hogy mindenki használja. Beleértve az Európai Parlament képviselőit és az Európai Bizottság biztosait, valamint az intézmény Jogi 230
