Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Fejlemények - Ismerik-e egymást a szétszakított magyar nemzetrészek? Az összes vizsgálati eredmény azt mutatta ki, „hogy a határon túli megkérdezettek az Antall- és Orbán-időszak intézkedéseit nagyságrendekkel pozitívabban értékelték a rendszerváltást megelőző korszak, valamint a Horn-kormány kisebbségvédelmi teljesítményénél”. Az intézet 2001. évi januári, munkapéldányként kezelt jelentésében közzétett 2000. évi januári adatok ugyancsak ezt a véleményt igazolják. A Kádár-korszak értékelése a határon túliaknái alig éri el a 10%-os elégedettséget, a magyarországiak elégedettsége 20%-os. Az Antall-kormány politikájával való elégedettség a határon túliaknái 50%-os, a magyarországiak megítélése szerint pedig 30% alatt marad. A Horn-kormánnyal való elégedettsége a határon túliak- nak alig 20%-os, a magyarországiaknál viszont egy harmaddal jobb, eléri a 30%-ot. Az Orbán-kormány esetében is marad az eddigi tendencia, azzal az eltéréssel, hogy különbségek mutatkoznak a határon túli régiókban. A legelégedettebbek az erdélyiek (70,6%), utánuk következnek a felvidékiek (68,7%), a kárpátaljaiak (56,9%) majd a vajdaságiak; az ő elégedettségük csupán 42,2%-os. A magyarországiak elégedettsége 35%. Külön figyelemre méltó, hogy a magyarországiak véleménye minden esetben ellentétes vagy lényegesen eltérő a határon túli magyarok véleményétől (Dobos, 2001). A Balázs Ferenc Intézet által végzett összehasonlító szociológiai kutatások sok más esetben is kimutatták, hogy a határon túli magyarokra vonatkozó kérdéseket a magyarországi megkérdezettek az érintettektől eltérően látják, pl. asszimilációjuk veszélyét kisebbnek látják, mint az érintettek. Az intézet által készített felméréseknek a magyarországi véleményekre vonatkozó adataiból azonban egyértelműen kitűnik, hogy a nemzet ügyeivel és a Trianonban a szomszédos országokhoz csatolt magyarokkal szembeni elutasítás mértéke sokkal kisebb, és sokkal több ismeretük is van a magyar- országiaknak a határon túli magyarokról, mint a korábbi harminc-negyven évben. Az tény, hogy a rendszerváltozás után senki sem vizsgált olyan magyarságismereti kérdéseket, mint amilyenek a Für Lajos, Fekete Gyula és Köteles Pál által ismertetett és taglalt kérdések. A rendszerváltozás kezdete utáni vizsgálódások azonban arra utalnak, hogy a nemzetről már szabadon lehetett eszmét cserélni, ezért a vélemények is változni kezdtek. Egyébként hogyan tudott volna véleményt alakítani egy magyarországi megkérdezett pl. arról, hogy támogatja-e a státustörvényt - azaz a határon túli magyarok magyarországi jogállásáról rendelkező törvényt -, vagy sem? A magyarországi 223
