Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. megkérdezetteknek 2000-ben a 60%-a, 2001-ben az 50%-a támogatta a törvény elfogadását. Ezúttal a támogatottsági arány csökkenése az elgondolkodtató. Nézzük az egyes pártokkal rokonszenvezők válaszainak átalakulását a státustörvénnyel kapcsolatban. A BFI kutatási jelentése 2001 vége felé a 2000. évben mért adatokhoz viszonyítva megállapítja: „a státustörvény el- fogadása/elutasítása kapcsán mért országos részarányok a vizsgált időszakban leginkább az egyes pártok szimpatizánsainak függvényében változtak. Mindez elsősorban az SZDSZ választóinak gyökeres értékrend-változását jellemzi, akiknek körében egy évvel ezelőtt még több mint 40%-kal voltak többségben a státustörvényt támogatók”. Az SZDSZ-t támogatók elutasítási aránya 2001 -ben csak 20%-kal haladta meg az országos átlagot. Az MSZP támogatóinak körében mérsékeltebb a szemléletváltás, továbbra is mérsékelten azok vannak többségben, akik támogatják a státustörvényt, noha a csoporton belül mintegy 15%-kal csökkent az arányuk, de az elutasítók aránya csupán 1-2%-kal növekedett. A többi párt esetében a változások nem jellemzők. Az viszont mérvadó a politikai térképen való tájékozódás szempontjából, hogy a FIDESZ, az MDF, a MIÉP választói körében a törvénytervezet 65-80%-os támogatottságnak örvend, az MSZP és az SZDSZ választói között pedig csak 35-45%-os támogatottságot élvez. A 2002-ben bekövetkezett magyarországi kormányváltás szempontjából fontosnak tartom megállapítani, hogy a 2001-ben hivatalban volt Orbán-kor- mány kormánypártjaival rokonszenvezőknek csak 15-20%-a utasította el a státustörvényt. Az akkori ellenzéki pártok szimpatizánsainak kevesebb mint 50%-a utasította el a törvényt, noha pártjaik kategorikusan szembehelyezkedtek vele. Ez lényeges és a nemzeti egyetértés kialakíthatósága szempontjából ígéretes változás. A 2002-ben bekövetkezett kormányváltás után az új kormány rövidesen átalakította a státustörvényt, kiiktatva belőle a magyar nemzet egységére (kulturális egységére) vonatkozó utalást, majd 2004-ben, az őszi kormányátalakítás után szembehelyezkedett az ún. kettős állampolgárságról szóló népszavazással is, noha a politikai eszközök helyett inkább a törvény adta eszközöket kellett volna kihasználni a napirendről való levételére. Majd feloszlatták a Magyar Állandó Értekezletet, 2006-ban pedig a választások után ösz- szeállt, új kormány felszámolta a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az egész Kárpát-medencei magyarságra vonatkozó felmérés a 2002-ben megváltozott magyarországi belpolitikai viszonyok miatt 2001-ben készült utoljára. 224
