Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Fejlemények
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. viszonya. Ennek a következménye az ország lakosai számára az lesz, hogy a rendszerváltozás előtti időkhöz képest hanyatlásnak indul a gazdaság, és a korábbi, viszonylagos létbiztonságot a létbizonytalanság váltja fel. Ehhez az érveléshez csatlakozott az Országgyűlésbe éppen bejutott állampárti utódpárt, az MSZP. Az 1990 és 1994 közötti belpolitikai harcoknak, az akkori kormánypártok és az akkori ellenzéki pártok közötti küzdelmeknek egyik vezérfonalát ez a kérdés alkotta. Ebben az ügyben a két oldal közötti feszültség később sem csitult. Például 2001-2002-ben, amikor a kormány, majd a parlament elé került az ún. státustörvény, azaz „A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény” (2001. évi LXII. tv.), az Orbán-kormány ellenzéke azzal érvelt a törvényjavaslattal szemben, hogy a törvény hatálybalépése után 23 millió román munkavállaló fogja elárasztani Magyarországot és kiszorítja a magyarországi munkavállalókat a munkaerőpiacról. Majd 2004-ben, a magyar állampolgárság könnyített megadásáról rendezendő népszavazás előtti két hónapban pedig a Gyurcsány-kormány és a kormánypártok azzal kampá- nyoltak a népszavazási kérdés ellen, hogy ha a határon túli magyarok úgy is megkaphatják a magyar állampolgárságot, hogy nem élnek életvitelszerűen Magyarországon, akkor ez kiüríti a magyar nyugdíjpénztárat, mert az így állampolgársághoz jutott határon túli magyarok állampolgári jogon fognak magyarországi nyugdíjat igényelni. Nem dolgunk rávilágítani arra, hogy a határon túli magyarokkal kapcsolatos ellenségkép-alkotás mennyire épült valótlan érvrendszerre. Az viszont tény és való, hogy a határon túli magyarok Magyarországgal kapcsolatos véleménye és érzelmi világa, az összmagyarságba vetett hite vagy a magárahagyatottság érzése a magyarországi kormányváltások függvényévé vált. A Balázs Ferenc Intézet18 az 1990-es évek második felében több éven át vizsgálta a határon túli magyarok és magyarországi megkérdezettek körében azt, hogy mennyire vannak megelégedve a magyarországi kormányoknak a határon túli magyarokra vonatkozó kisebbségvédelmi politikájával. 18 Balázs Ferenc Intézet (BFI) Dobos Ferenc kutatásvezető irányításával 1993-tól 2001-ig végzett státusvizsgálatokat a határon túli magyarok körében, valamint összehasonlító szociológiai kutatásokat határon túli és magyarországi mintákon. A magyar kormányok kisebbségvédelmi politikájának általános megítélésére vonatkozóan a határon túli magyarok körében a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati politikáról kialakult véleményeket is vizsgálta. Az idézett adatok a 2000-ben készült vizsgálat eredményét mutatják 222