Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Áttekintés - Huszadik évfordulója annak, aminek csak nyolc év adatott,... távol állt, hogy pártalapító legyek - borzongtam ennek hallatára is. Néhány tájékozatlan vagy korlátolt magyar résztvevője az akkori rendszerváltoztató mozgásoknak, aki a politikát - korábbról örököltén - a személyi érvényesülés lehetőségeként értelmezte, talán még húsz év múltán is úgy véli, hogy az első rendszerváltoztató csehszlovák kormányból, azaz a „nemzeti megmentés kormányából” való kibukásom miatt adtam pártalapításra a fejem, mert nem bírtam elviselni, hogy nem juthatok pozícióba. Megjegyzem, csak hálás lehetek azért, hogy 1989. december 9-én nem lettem a szövetségi kormány minisztere - így elkerülhettem az első politikai botrányomat. Nem tudtam elképzelni, hogy Gustáv Husák előtt esküt tegyek a csehszlovák alkotmányra, és kezet fogjak vele - a kézfogás biztosan elmaradt volna, de lehet, hogy le is köptem volna őt - szlovák érdemeinek elismerése mellett. Váladékom két okból tapadt volna rá. Egyik az 1968 őszén játszott szerepe, bár azon pragmatikusan nézve akár felül is lehetett emelkedni, hiszen a szlovák nép javára tette, rettentő sokak kárára. A másik Esterházy János letartóztatása, az ugyanis - 1945. április 20-án - az ő utasítására történt, csupán egy okból: Esterházy volt az akkori szlovákiai törvényhozás egyetlen náciellenes maga- tartású politikusa. Magyarként. Egyetlen szlovák sem társult hozzá. Ez csak az alvilágban lehet ok valakinek az eltávolítására. Börtöntölteléki múltam okán azt még magyaráznom sem kellett volna, miért köpöm pofán Husák államfőt. Akkor még éltek bennem ilyen indulatok. Akiket utálok, lenézek, megvetek, azok iránt azóta sem működik semmilyen „úriemberi” gátlásom. Január elejétől egy hónapig győzködtük az efemkásokat, hogy önállósuljanak, és önálló pártként váljanak a VPN szövetségesévé. Hajthatatlanok voltak. Ugyanolyan tökfejűek voltak, mint az ezerkilencszázötvenes évek elejének magyar komcsijai. Vagy talán nem is tökfejek, inkább számítók? Az FMK akkori vezetőinek jelentős része azóta jól megtömte a zsebét (Világi, Szigeti, Huncík, Zászlós, A. Nagy, Vörös, Angyal,Tóth K. stb). Ezért döntöttünk úgy 1990. február 7-én, hogy nyilvánosságra hozzuk az önálló politikai mozgalom megalapításának szándékát. Ekkor azonban történt egy érdekes közjáték, olyasmi, mint amikor a szimfonikus zenekarban a háromszögharang csendülésébe beledörög a bombardon. Felkeresett két magyarországi barátom, Törzsök Erika az SZDSZ- ből és Bence Gyuri az akkori FIDESZ tájékáról. Komáromban találkoztunk egy magánlakásban, az akkori Paulíny-Tóth utcában. Jövetelük célja az volt, hogy meggyőzzenek, ne alakítsak önálló pártot, csak tagozódjak be a VPN- be, illetve ezen belül az FMK-ba. Ajánlásuk inkább üzenet volt - ha nem 17
