Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. fogadom meg a tanácsukat, politikailag és erkölcsileg kivégeznek. A korábbi munkatársak tanácsait a jövőre nézve nem így képzeltem el. Ez 1990 januárjának végén vagy februárjának legelején történt. Hasonló üzenetet, még ha nem is ennyire durvát, annak az évnek tavaszán kaptam más irányból is, szlovák közvetítéssel kozmopolita körökből. Az üzenetek lényege az volt: ne folytassak politikai tevékenységet, hagyjak fel a politikával. Az üzenetek betájolhatósága miatt fontos azok időzítettsége és gyökere. Mindkét fenyegető üzenet az önálló (magyar) pártalapítással függött össze. Közben a magyar párttal kapcsolatos elképzeléseink némileg módosultak. Számomra Kossuth Cassandra-levelének jóslati része volt a tudatilag meghatározó élmény és sajnos tapasztalat is, mert ő 1867-ben megjósolta, hogy ha a velünk együtt élő nemzetiségekre való tekintet nélkül cselekszünk, a vesztünkbe rohanunk; valamint arra is utalt, hogy ha lemondunk cselekvésünk önállóságáról, mások cselekedetei lesznek rajtunk úrrá. A jóslata Trianonban beigazolódott. A félelmeim és félelmeink tehát abból alakultak ki és álltak össze, hogy ha nem alapítunk önálló politikai pártot, mások játékszerévé válunk, ha azonban tisztán magyar pártot alapítunk, szembefordíthatják velünk a többi nemzeti kisebbséget és másokat is. Ám az FMK vetélytársaivá sem akartunk válni. Azt reméltük, hogy ha kiterjesztjük mozgalmunkat a többi nemzeti közösségre is, erősebbek leszünk és kevésbé támadhatók. Ebben példaképnek tekintettük Esterházy János Országos Keresztényszocialista Pártját. Ez az ötvözet szülte meg tehát az Együttélés gondolatát és eszméjét - nem magyar pártot kell alapítanunk, hanem a kommunizmusban elnyomott nemzeti csoportok politikai mozgalmát. Két szövetségest találtunk: Cseh- és Morvaországban a lengyeleket, Szlovákiában az ukránokat, illetve a ruszinokat. Később szerződésre léptünk cigány szervezetekkel is. A lengyelekkel Gyurcsík Iván tartotta a kapcsolatot, a ruszinokkal és az ukránokkal Gyimesi György. Február 7-én először az FMK-val közöltük: úgy döntöttünk, pártot alapítunk. Arra a megállapodásra hivatkoztunk, hogy letelt a tárgyalásra meghatározott egy hónap, és mivel nem jutottunk a korábbi állásponttól eltérő eredményre, ezért az önálló politikai szervezet megalakításának szándékát nyilvánosan bejelentjük. A hangulat azonnal fagyossá vált. Az efemkások „anna proletárká”-i és markotányosai köpködni kezdtek - „Kivel akarsz pártot alapítani, Puntigán Józsival? Vagy ki a fasszal” - röppent el a szó az egyik begyes FMK-s lány szájáról, aki valami egészen másnak - ma love-machi- ne-nek mondanák - biztosan jobb lett volna, mint pártideológusnak. 18