Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Valóság - A „felvidéki” magyarok és Szlovákia adataira is, melyeket Dobos Ferenc a Balázs Ferenc Intézet kutatásának keretében végzett. Tekintsük át elsődlegesen a magyar közösség önmagához kötődő politikai értékítéletének változását. A társnemzeti viszony és az autonómia 1994-ben a felvidéki magyarok 70-80%-ának volt politikai óhaja. Az időközben lezajlott közigazgatási területi átszervezés miatt (ezzel volt kapcsolatos a magyarok által rendkívül pozitívan értékelt komáromi nagygyűlés is) az erre vonatkozó kérdést némileg módosítva kellett megfogalmazni már 2000-ben is, 2008-ban pedig újra feltették. A magyar közösség jogállására vonatkozó kérdést is megismételték. A megismételt kérdésekre adott válaszok azt tanúsítják, hogy a felvidéki magyaroknak gyengültek a sajátos gondjaik megoldására vonatkozó elvárásaik A kérdésfelvetés lényege mind 2000-ben, mind 2008-ban így hangzott: „Milyen törvények meghozatalát várta az MKP nyolcéves kormánytagságától?” A magyarok számára hátrányos közigazgatási rendszer megváltoztatását 2000-ben a megkérdezetteknek még 86,4%-a várta, nyolc évvel később már csak a 67,6%-a. A magyar többségű járások kialakítását korábban a megkérdezettek 74,4%-a, 2008-ban már csak az 51%-a. A Benes-dekrétumok eltörlését és a kárpótlást 2000-ben még valamivel több mint 70% óhajtotta, nyolc évvel később már csak 56,7%. Az ún. kisebbségi nyelvtörvény meghozatala 2000-ben még a megkérdezettek több mint 90%-ának volt az elvárása, 2008- ban ez az arány 67,6%-ra csökkent. A 2008-ban végzett felmérés viszont egyértelműen azt bizonyította, hogy az MKP-ban lezajlott elnökcsere után a párt közösségi érdekképviseletére vonatkozó elvárások megerősödtek, és jobban, mint amennyit gyengültek az előbbi nyolc évben. Például a területi közigazgatás magyar érdekű átalakítására a megkérdezetteknek valamivel több mint 80%-a tette le vok- sát. A nyelvhasználat ügyében pedig 88,9% volt elkötelezett. Azt azonban tényként kell kezelni, hogy a korábbi felmérésekben tapasztaltakhoz képest gyengült a közösségi jogálláshoz való ragaszkodás. A Spectator 2004-ben a komáromi nagygyűlés után még nyolcvan százalékosnál nagyobbnak mérte a kollektív jogok keretében remélt megoldást, a BFI 1999-ben 70% körülinek, 2008-ban pedig 67,4%-ot mért. Ugyanez vonatkozik az autonómiával kapcsolatos igényekre is. Az tény, hogy az MKP-tól Bugár Béla leváltása után a megkérdezetteknek több mint 63%-a várja el az autonómia ügyének képviseletét, de annak konkrét változatait kevesen támogatják. A területi 167
