Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Valóság

______vall), a teljes magyar nyelvterületre pedig - ez kb. kétszer akkora, mint Magyarország 1920 utáni területe - mintegy 18%-uk voksolt (ez a magyar univerzalitásra utal). Szlovákiát hazaként ugyancsak 18% jelölte meg (ebben az esetben nem tudni, hogy ez mennyire jelenti a szülőföldet is), 10% pedig Európát (ez értelmiségi utalás Fábry Zoltán elkeseredettségére: hazánk Európa, ha már a valóditól megfosztottak bennünket). Mintegy 5% vallotta, hogy nincs hazája.

A felmérés több kérdésére adott válasz azt igazolja, hogy a felvidéki magyarok elégedetlenek az őket körülvevő társadalmi hangulattal, anyagi helyzetükkel, a kormányról az a véleményük, hogy elnyomja a magyarokat. Ennek ellenére a szlovák emberekhez fűződő lakóhelyi, baráti, családi és rokoni kapcsolataik a korábbiakhoz képest szinte változatlanok. A megkérdezetteknek 87-88%-a volt azon a véleményen, hogy a rendszerváltozás kezdete óta nem romlott a szlovákokkal való kapcsolatuk. Csupán a munkahelyükön tapasztaltak nagyobb fokú romlást. Általában véve azonban több mint 45%-ának volt az a véleménye, hogy egészében véve romlott a magyarok és a szlovákok együttélése a mindennapi kapcsolatokban.

* * *

Nem kívánok kitérni a felvidéki magyar politikai életen belüli konfliktusokra és érdekharcokra, amelyek életveszélyesen szétzilálták a rendszer- váltás után a szlovákiai magyar közéletet, és ellehetetlenítették a magyar közösségi érdekérvényesítést, valamint az ésszerű, párbeszédszerű intézményes szlovák-magyar kapcsolatokat. Figyelembe kell vennünk azonban azt, hogy a felvidéki magyar választópolgár nem látta, milyen egyéni és csoportos érdekharcok folytak a felvidéki magyar politikai közéletben 1990-től. Ebbe a harcba eleinte csak a volt csehszlovák titkosszolgálat maradványai léptek be, volt titkos ügynökök és egyéb szintű titkosszolgálati együttműködők, pl. magyar katolikus papok vagy valamikori papnövendékek és egyéb civilek. De később beléptek a gazdasági érdekek is. Mindezen érdekekről a számlát a magyar választónak nyújtották be. Csak neki nyújthatták be, mert az ő szavazata volt ebben a vonatkozásban az egyetlen konvertibilis érték.

Fontos határpont 1998. Ugyan előtte is folytak a felvidéki magyar politikai élet belső harcai, részben a szlovák politikai élet megrendelései alapján zajló kiszorítósdi, melynek az volt a tétje, hogy ha sikerül a felvidéki magyar politikai életből kirekeszteni a magyar közösségi érdeket képviselő személyeket, akkor a maradékot már - korra, nemre, vallási hovatartozásra,

Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II.

164