Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Valóság - A „felvidéki” magyarok és Szlovákia szexuális irányultságra és nemzeti hovatartozásra, és sok egyébre való tekintet nélkül - befogadja a szlovák politika. A magyar politikai egység megteremtése érdekében is folyt a küzdelem, elsősorban azért, hogy közös erővel lehessen képviselni a magyar közösség érdekeit. Csaknem minden felvidéki magyar azt óhajtotta, hogy legyen egységes magyar politikai képviselet. Sok érték feladása árán egyesültek is a magyar pártok. Az egyesült párt belépett a kormánykoalícióba. Ettől a pillanattól kezdve azonban a közösségi érdekképviselet helyébe a csoportok és egyének érdekképviselete került. Ez azonban csak később derült ki. A közösségi érdekképviseletnek volt két lecsengő kezdeményezése - 2000-ben az alkotmánymódosítás, amikor az MKP önként mondott le a közösségi jogok alkotmányos kikényszerítéséről, majd 2001-ben, amikor az MKP feladta a komáromi nagygyűlés utolsó alapelvét, a Komárom megyéről mint megalakítandó közigazgatási egységről való lemondással. A háttérben a MÓL és az OTP, Transpetrol/JUKOS, CB A valamint a hozzájuk fűződő szlovákiai magyar és nem magyar érdekek álltak - az MKP akkori önkéntes visszavonulása tette lehetővé, hogy ez a két Magyarországon honos gazdasági- illetve pénzintézmény bejuthasson Szlovákiába. Igazságtalanok lennénk azonban, ha azt állítanánk, hogy csupán emiatt vonult vissza az MKP a közösségi érdekérvényesítésből. Hasonló nyomatékú okként voltak ebben jelen egyéb gazdasági összefonódások is. Olyan mértékben épültek be magyar egyéni gazdasági érdekek a szlovák politika szerkezetébe és az állam, illetve a politika által befolyásolható gazdasági életbe, felügyelő tanácsokba, igazgató tanácsokba, hogy ez már kizárta a közösségi magyar érdekérvényesítést. A felvidéki magyarok nagyobb függőségbe kerültek a szlovák politikától, mint a kommunista rendszerben. Innen kezdve nehezen minősíthető a felvidéki magyarság és Szlovákia viszonya, mert nincs viszonyítási alapja. De nem minősíthető a szlovákiai magyar politika és a felvidéki magyarság viszonya sem, mert ettől kezdve már semmit sem tudnak egymásról - elmennek egymás mellett. A Balázs Ferenc Intézet által 1999 és 2000-ben végzett felmérés szerint a szlovákiai magyaroknak a közösségi jogok iránti elkötelezettsége valamivel nagyobb arányú volt, mint 1994-ben, pedig a szlovákiai magyar politikai elit akkorra már voltaképp lemondott ezek képviseletéről, csakhogy erről a felvidéki gyalogmagyar még nem tudott. Néhány évvel később (amint erre rádöbbent) ehhez mérten süllyednek a közösségi képviselet iránt támasztott társadalmi elvárások is. 165
