Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. nemzet Szlovákiában élő része, tehát nemzeti közösség (nem kisebbség, nem nemzetiség), ezzel mintegy megteremtve az alapját egy magyar-szlovák társnemzeti jövőképnek is, amellyel kapcsolatos elképzelések ekkor már fogalmilag és tartalmilag is kialakultak. A szlovákiai magyaroknak azonban ekkor még mintegy 47%-a a nemzetiség főnevet fogadta el önmagára nézve, holott ez a kommunizmusban (de a magyar „nemzetállami” hagyományokban) is használatos fogalom értelmezhetetlen, valamint csaknem 25%-a a nemzeti (illetve nemzetiségi) kisebbség megjelölést, pedig ez a két világháború között és ma az Európai Unió hivatalos nyelvezetében használatos kifejezés megalázó ránk nézve, ráadásul a többség sovinizmusának nyelvi kifejeződése is (Spectator, 1994). Az önkormányzatiságon, annak területi és az egyénekre lebontható közjogi vonatkozásain túl a magyarok és a szlovákok közötti partneri (társi) viszony megalapozása volt a tétje a komáromi nagygyűlésnek. A társnemzeti kapcsolatok megteremtése fontos mérföldköve volt (lett volna) az új szlovák-magyar viszonynak. Volt ennek egy további lényegbevágó politikai üzenete is: a magyarok leszámoltak a Szlovákia önállóságát elutasító magyarokkal. Ez persze - lemeztelenítve - nem volt igaz, mert nem tudtunk leszámolni velük, ugyanis azok a magyarok, akik a szlovák önállósággal szembeni magatartás hangadói voltak, szemrebbenés nélkül lepaktáltak gazdasági vagy egyéb érdekek szerint Szlovákia politikai elitjével, és elárulták (feladták) a magyar közösségi igényeket. Tekintsük át a felvidéki magyar közösség 1994-es évi közgondolkodásának állapotát, hogy lássuk, milyen alapokon nyugszik a felvidéki magyaroknak a szlovákokhoz és Szlovákiához való viszonya. Tényszerű adatokkal szolgál ehhez a Spectator Alapítvány által végzett „Közvélemény-kutatás a szlovákiai magyarság értékrendjéről” (kutatásvezető: Gyurgyík László, Dobos Ferenc). A felvidéki magyaroknak akkor több mint 75%-a egy magyar politikai tömb, az Együttélés-Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom támogatója volt. Az uralkodó közérzetben a munkanélküliség, az egészségügy és a szociális biztonság veszélyeztetettsége, az életszínvonal süllyedése, a nemzetiségi kérdés megoldatlansága jelent meg (ebben a sorrendben) legnyomasztóbb társadalmi gondként. Lehet, hogy megtévesztőnek hat ez a sorrend, de a megkérdezettek a rendszerváltozás előtti időben az első négy helyen álló kérdéskörrel olyan nyomasztó mértékben nem találkoztak, mint az újrateremtett demokrácia korában. A rendszerváltozás előtt munkanélküliség 162
