Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Valóság - A „felvidéki” magyarok és Szlovákia a felvidéki magyarokat a szívből utált Csehszlovákia egységének védelmére a szlovák önállóság gondolatával és híveivel szemben. A két világháború között a magyarok a szlovák autonómia támogatói voltak, de a kommunizmus bukása után a magyar és a szlovák törekvések már nem találkoztak. Azokat a magyarokat, akik támogatták a szlovák törekvéseket, a többi magyar megbélyegezte, ahelyett, hogy leültek volna tárgyalni a Szlovákia önállósulását követelőkkel. A párbeszéd elmaradása miatt tehát nem csak a szlovákokat kell okolni, része ennek a felvidéki magyar politika akkori tájékozatlansága és az, hogy szereplői jelentős része alkalmatlan a közéleti, politikai feladatok végzésére. A felvidéki magyar politika irány tévesztése már akkor is nyilvánvaló volt. Főleg a kommunista rendszer beidegződései működtek - az erősebbhez, a hatalmon lévőhöz, a kormánypártihoz kell igazodni. Magyar oldalról kritikusan szemlélve az akkori eseményeket, a magyar közösségi érdek szempontjából és politikailag legkárosabbnak egy magyar pártelnöknek azt a megnyilvánulását lehet tekinteni, amellyel megfenyegette a szlovákokat, hogy ha ők önállósulni akarnak, akkor a magyarok területi autonómiát fognak követelni - noha 1992 tavaszán erre vonatkozó közös felvidéki magyar elképzelés nem is létezett. Egyébként is, hogyan lehet szembeállítani egymással két önrendelkezési törekvést? Erre illik egy Talleyrand-nak tulajdonított, elhíresült mondás: ez több, mint bűn, ez hiba. Erre az időre datálható azoknak a felvidéki magyar műhelyeszmecseréknek a kezdete, amelyek az önkormányzatiságot, az autonómiát, a területiséget és a felvidéki magyaroknak a szlovákokkal, valamint a magyar nemzetnek a szlovák nemzettel való együttélését, az együttélés lehetőségét kezdték megfogalmazni, illetve újrafogalmazni. Ebben már megjelent az a szándék is, hogy egy megoldásnak ne csupán szlovákiai közjogi következménye legyen, hanem hatása akár terjedjen túl a Szlovákia és Magyarország közötti államhatáron. Ennek a munkának és a szlovákiai magyar közösség politikai igényeinek következményeként, valamint a szlovák államhatalom és akkori kormánya magyarellenes nyomásának ellentartásaként kezdtük 1992 őszétől tervezni, majd szervezni azt az önkormányzati nagygyűlést, amely 1994. január 8-án zajlott le, már Szlovákia önállóvá válása után. Alapját az Európai Önkormányzati Charta jelentette. * * * A felvidéki magyarok és Szlovákia viszonyában fontos mozzanat volt, hogy 1993 februárjában megfogalmaztuk: a szlovákiai magyarok a magyar 161
