Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. szembeni negatív vélemény, ráadásul a megkérdezett szlovákoknak több mit a fele a magyarok Szlovákiából való kitelepítését óhajtotta. A magyarok között a szlovákok iránti elutasító viszonyulás sokkal mérsékeltebb volt, elte- lepítésüket (a magyarok lakta vidékről) a megkérdezetteknek csak a 16%-a kívánta. Arra is fény derült a felmérésekből, hogy az azonos területen élő szlovákok és magyarok túlnyomó többsége békésen megfér egymással, de ez nem azt jelenti, hogy pl. a magyarok elégedettek lettek volna sorsuk alakulásával. A magyarok több reményt fűztek a rendszerváltozáshoz, mint a szlovákok és a csehek. A kommunista hatalom bukásával nem csupán a politikai rendszer megváltozását várták, hanem a kettős - a politikai és a nemzeti - elnyomás megszűnését remélték. Hamarosan kiderült azonban, hogy a többpártrendszerben sokkal nehezebb az önvédelem, mint az egypártrendszerben, mert ebben összetettsége miatt több ellenféllel kell megküzdeni. A rendszerváltozás előtt egyértelmű volt, hogy az egypárti uralom viszonyai között a politikai- és az államhatalom kezében vannak az erőforrások és a hatalmi erő az erőszak intézményeivel együtt, de ott voltak a védekezésre használható emberi kapcsolatok (akár kiskapuk), a monolitikusnak tűnő hatalom sebezhetősége és repedésrendszere, illetve működtethető volt a klientúrarendszer. A rendszerváltozástól kezdve azonban ez az egyszerű és viszonylag tiszta kép sokkal összetettebbé és átláthatatlanabbá vált. Az nem vitás, hogy az egyik oldalon áll az államhatalom, továbbra is annak kezében összpontosul a hatalmi erő és az erőszak alkalmazásának lehetősége, de az állam és a magát jogigénylő közösségként megfogalmazó magyar közösség között megjelent a harmadik elem: a politikai pártok. Ezeknek a jelentős része akkor is államérdeket vagy szlovák nemzethatalmi érdeket képvisel, különböző hőfokon, ha nem kormánypárti. Igaz, hogy velük átellenben felálltak a magyar politikai szervezetek is, ez ugyan teremtett némi fegyvernemi ellensúlyt, de fajsúlyi azonosságot nem. Már csak azért sem, mert a magyar politikai szervezetek egyik része a szlovák politikai életbe való belesimulás híve volt, másik része pedig tárgyalásos kapcsolati viszonyra törekedett. Mindez sajátos helyzetet teremtett, mert a többpártiság körülményei között a korábbihoz képest elképzelhetetlen erővel lehetett a felvidéki magyarok körében kikényszeríteni a megalkuvást, új félelmeket kelteni és manipulálni őket. Az 1990-1992 közötti időszakban például, amikor a Szlovákia önállósulásáért folyó politikai küzdelmek zajlottak, könnyen lehetett mozgósítani 160
