Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Valóság

Valóság - A „felvidéki” magyarok és Szlovákia integrációra, együttműködésre való alkalmatlanságát is okozhatja. Éppen emiatt nem kínálkozik más megoldás a kölcsönös viszonyok alakítására és javítására, mint az alcímben felsorolt kapcsolatok valamelyikének vagy köz­tes változatának elfogadása. Az egymás melletti és kiváltképp az egymás elleni lét nem elegendő a holtpontról való elmozdulásra. A kérdés: melyik lehetőséget választjuk, vagyis hogy a kapcsolatok lehetőségei közül jelenleg melyek látszanak megvalósíthatónak nekünk, Kárpát-medenceieknek - eb­ben az esetben nekünk, magyaroknak és szlovákoknak. * * * A felvetett lehetőségek, kapcsolati viszonyok megítélésében a kapcso­lati célirányt - már a reformkor negyvenes éveitől kezdve, de 1920-tól min­denképpen - három eltérő, de egymásnak nem ellentmondó, inkább egymás­ból következő történelmi helyzetből, társadalmi tudati állapotból kiindulva érdemes megítélni:- az 1790-től alakuló állapotok szerint, tehát a felvilágosult abszolutiz­mus tapasztalatainak reformkori hasznosítása alapján,- az Osztrák-Magyar Monarchiában ható nemzethatalmi szándékok és részérdekek ütközéséből levonható tanulságok szerint,- a korábbi európai hagyományokkal ellentétes és bárminő, a vele súj­tott országokkal való konszenzust nélkülöző, 1919-es és 1920-as versailles-i békediktátum következményeinek szempontjából. A történelmi események alapján levonható tanulságok fontosak, mert a mához viszonyítva így válnak láthatóvá és értelmezhetővé „a köztes Európa” nemzetei közötti kapcsolatok politikai és lélektani gyökerei és beidegződé­sei, a jelenlegi, nyilvánvalóan vagy titkoltan egymással szemben megfogal­mazódó szándékok és azok okai. Véleményem szerint 1941. december 5-én a Vörös Hadsereg Moszk­va alatti, sikeres ellentámadása napján elveszett annak a lehetősége, hogy térségünk nemzeteinek egymással szembeni, illetve melletti létéről, ennek alakulásáról és fejlődéséről más határviszonyok szerint gondolkozhassunk, mint amilyeneket 1920-ban ránk kényszerítettek. Habár ezt nem deklarálta, Magyarország kormánya is ugyanígy ítélte meg a helyzetet, valószínűnek látta a visszarendeződés veszélyét. A térség nemzetei az Európai Unió keleti bővítése, 2004. május 1 -je óta sem értik meg egymást jobban, „közös dolgaink rendezése” érdekében való együttműködésünk sem javult - hiába voltak a magyar politikának 155

Next

/
Thumbnails
Contents