Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)

Valóság

Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. olyan felhőjáró hableányai, akik éppen a EU-hoz való csatlakozástól várták a helyzet javulását, sőt végleges megoldását. A tagállamok közötti határokat azonban ez a csatlakozás teljesen átjárhatóvá tette, feloldotta azokat a korlá­tozásokat, időnkénti határzárakat, melyek nyolcvan éven keresztül tartósan, már-már végképp elfeledtették az Osztrák-Magyar Monarchián belüli köz­lekedés szabadságát. A békediktátummal sújtott és kedvezményezett nemzetek és államok mérkőzése, melynek tétje a Trianonban kialakított helyzet konzerválása vagy megváltoztatása volt, 1941 decemberében beláthatatlanul hosszú idő­re eldőlt. Végeredménye lehetett volna más is, mint ami lett - baj ez, vagy szerencse, kinek ez, kinek az - ez a valóság. Ha viszont ezt a mérkőzést az itt élő népek folytatják, egymás elleni harcként értelmezik, akkor a jövőben sem tudunk előbbre lépni. Ilyen harc ugyanis a Kárpát-medencén belül álta­lában nem volt, még ha másképp gondoljuk vagy láttatjuk is. Ha lett volna, nem lennének ma itt azok a nemzetek, amelyek több száz év óta együtt élnek Európának ezen a felén. De volt küzdelem, gáncsoskodás, amelynek céljait a világfolyamatok és a térségünkön kívüli érdekek határozták meg, jellegének sajátosságait azonban a helyi viszonyok, indulatok, törekvések vagy éppen békességóhajtások adták. Ezek alapján válhattak a világfolyamatok részesé­vé - de sokkal inkább alárendeltjévé - vagy épülhettek be a beáramló érde­kek rendszerébe a feltörekvő Kárpát-medencei nemzetek. Ezzel egyidejűleg egyértelművé kell tenni, hogy nemzeten nem az ál­lamok lakóinak összességét, állampolgárait értjük, hanem a kulturálisan, nyelvileg, történelmileg és nemzetpolitikai kötődéseik szerint összetartozó, és mindezek alapján a saját jövőbeli elképzeléseit is megfogalmazni tudó kö­zösséget értjük. Az államhatárok nem a nemzetek közötti határokat jelentik. Az állampolgárságnak pedig a nemzethez vajmi kevés köze van, noha egy nemzet minden tagja lehet közjogi értelemben ugyanannak az államnak a polgára, de az állam polgárai tartozhatnak különböző nemzeti kötelékekbe - a nemzetállam egy posztabszolutista téveszme, illetve tévhit. * * * Új helyzet már régóta nincs, de mindig adódnak új lehetőségek, és saj­nos mindig vannak megoldatlanul maradó feladatok. Térségünk mostani társadalmi kapcsolatrendszere és nemzeti szellemi­sége a hagyományos dinasztikus politikának modern hatalmi politikává való átalakulása során, a 19. században rögzült belénk. Ez a folyamat azonban 156

Next

/
Thumbnails
Contents