Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. emberek azt remélték, hogy javulni fog e téren a helyzet. Sajnos, a formális demokrácia Szlovákiában lehetőséget teremtett az etnikai elvű nemzetállam - azaz a nemzeti jellegű diktatúra - kibontakoztatására is. Az ebből származó hátrányok elsősorban a Szlovákiában élő magyarságot érik. De rövidesen a szlovákság is érezni fogja e hátrányokat, hiszen emiatt maradt ki Szlovákia mind a NATO-bővítésből, mind az európai uniós integrációból.- A jelenlegi kormánykoalíció 1994 óta belföldön és külföldön váltig hangoztatja, hogy Szlovákiában a kisebbségi jogok mértéke és minősége meghaladja az európai normákban meghatározottakat. Mennyiben igazolják az államhatalom döntései és intézkedései ezt az állítást? Mind a három Meciar-kabinet idején, tehát 1990-től az volt a rögeszméjük a vezető szlovák politikusoknak (és nemcsak a Meciar kormányához tartozóknak), valamint az volt a vezérszólama a nacionalista propagandának, hogy a kisebbségi jogok mértéke Szlovákiában meghaladja az európai normák előírásait. Nyilvánvaló, hogy propagandával állunk szemben, hacsak azok, akik ezt állítják, nem gondolják valóban komolyan állításukat. Ha komolyan gondolják, amit állítanak, akkor inkább korlátoltságról tesznek tanú- bizonyságot. Elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy léteznek-e európai normák. Vannak a tízparancsolatból eredő erkölcsi normák. De az államigazgatásra, közigazgatásra vagy a jogrendre vonatkozó, általános érvényű európai normák nincsenek. Az Európai Uniónak azonban vannak olyan határozatai, amelyeknek a tagállamok alá kell, hogy rendeljék magukat - ezeket nevezhetjük normáknak. Egyébként csak minimumok vannak. Az európai charták a minimumot jelentik, a kisebbségi keretegyezmény is csak a minimum. Ez azt jelenti, hogy minden országnak, amely szalonképes akar lenni Európában, el kell érnie ezt az Európa Tanácsi küszöböt. Alulmúlni nem illik, de kívánatos túlteljesíteni. Szlovákia e téren is küszöbön alul maradt - máskülönben nem merültek volna fel vele szemben kifogások, például a kisebbségi nyelvhasználat ügyében. Sajnos, ennek a helyzetnek a kialakulásában Michal Kovác, Szlovákia (Tiso utáni) második államfője is ludas, hiszen 1994 őszén az Európa Tanácsban elmondott beszédében az akkor oda beterjesztett és novemberben elfogadott kisebbségi keretegyezményt a maximális jogokat megszabó dokumentumként jellemezte. 1995-ben pedig ellenvetés nélkül aláírta a szlovák államnyelvről szóló törvényt, és 1998-ban, Amerikában tett utolsó útja 134