Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Valóság
Valóság - A kommunizmus és a demokrácia szlovákiai bukása... alkalmából azt nyilatkozta, hogy a szlovákiai magyarok jogai meghaladják az európai normák előírásait.- A szlovák-magyar alapszerződést olvasva úgy tűnik, az abban vállalt kötelezettségek teljesítése történelmi áttörést jelenthetett volna a két nemzet kapcsolatában. Ön szerint mi az oka annak, hogy erre nem került sor?- Noha a szlovák-magyar alapszerződés a köznyelv és az újságírói megfogalmazás szerint a két nemzet közötti kapcsolatokban mérföldkövet jelent, a valóságban ez sajnos nem igaz. A szerződést nem a két nemzet képviselői kötötték, hanem a két ország kormányának politikusai. Pontosabban: a két kormányfő és a körülöttük lévő érdekcsoportok határozták meg a szerződés minőségét. A Magyar Köztársaság kormányelnökének eltökélt szándéka volt, hogy bármilyen szerződést aláír (akár egy üres papírlapot is). Propagandaokokból azonban neki is szüksége volt egy minél jobb, de minél korábban aláírható szerződésre. A Szlovák Köztársaság kormányának elnöke szintén alá akarta írni, hogy elutazhasson Párizsba az ünnepélyes aláírásra. Szüksége volt erre az útra, hogy oldhassa nemzetközi elszigeteltségét. Ő azonban csak olyan alapszerződést volt hajlandó aláírni, amelynek a végrehajtását el lehet odázni. Tehát mindkét fél számára kibúvót is jelent az alapszerződés. A szlovák fél arra hivatkozik, hogy Szlovákia már az aláírás előtt teljesítette a benne foglaltakat. A Magyar Köztársaság kormányától pedig minduntalan azt halljuk, hogy csak akkor kérhetik számon a szerződés teljesítését a szlovákoktól, ha aláírják a végrehajtási mechanizmust tartalmazó jegyzőkönyvet, ennek azonban feltétele a szerződés 15. cikkelyének végrehajtását ellenőrző vegyes bizottság létrehozása. A vegyes bizottság pedig nem jöhet létre, mert a szlovákiai részében nem foglalhat helyet a Magyar Koalíció támogatását élvező személy, noha a MK-nak legitim parlamenti képviselete van. Az alap- szerződés tehát jó a két kormánynak, csak a két nemzet közeledését nem segíti elő.-Az 1994-98-as választási időszakban a Magyar Koalíció mint a szlovák törvényhozás harmadik legerősebb tényezője és a Szlovák Demokratikus Koalíció 1997 végén közös nyilatkozatban fejezte ki együttműködési akaratát. Milyen távlatokat nyithat ez a fejlemény a szlovákiai magyarság előtt?- A Magyar Koalíció és a Szlovák Demokratikus Koalíció közös nyilatkozata, amelyet 1997. december 2-án írtak alá a pártok elnökei, és a szakmai nyilatkozat, amelyet egy nappal később láttak el kézjegyükkel ugyanezen 135
