Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... II. A felvidéki magyarok politikai osztálya ekkor bizonyította be, hogy alkalmatlan a közösségi érdekképviseletre. További lábatlankodása csak tetézte alkalmatlanságát. Ami ebből és ezután következett, ezért nem nevezhető közösségi érdek- képviseletnek, csak próbálkozásnak, egyénekhez vagy csoportokhoz köthető kísérleteknek. Mi történt 1993 után? A felvidéki magyar politika, megszabadulva (felszabadulva) a csehszlovák tehertől, a szlovák politika belső telkeibe nyíló kaput keresett. Látható ebben a kommunizmusból örökölt magatartás. De fellelhető-e benne a közösségi érdekképviselet ideológiáktól és politikai rendszerektől független elszántsága? A szlovákiai belpolitika Csehszlovákia szétesése után egyértelműen két részre szakadt. A két fél azonban eszmeileg csak felszínesen különbözött egymástól, még ha az egyik oldal jobboldalinak és polgárinak tekintette is magát, a másik oldal pedig nemzetinek. Különbség mindössze a szóhasználatukban, külföldi szövetségeseik keresésében és a magyarellenes megnyilvánulásaik hőfokában mutatkozik. A felvidéki magyar politika számára emiatt véget ért az a korszak, amelyben az volt a kérdés, hogy ellenzékiként, együttműködőként vagy támogatóként viszonyuljon-e Szlovákia bármelyik kormányához. Ez nem azt jelenti, hogy akár az egyik, akár a másik oldalon vagy közöttük ne keressen vagy találjon pragmatikus szövetségest, de ezek rövid távú kapcsolatoknak bizonyultak, amelyek vagy a parlamenti arányokkal, vagy valamilyen politikai, esetleg gazdasági árukapcsolással függtek össze. Kiegyensúlyozott, közép- vagy hosszútávú politika tervezésére, a felvidéki magyar közösség jogállásának fokozatos javítására minden átmeneti állapot alkalmatlan volt, és erre nem voltak felkészülve politikusaink sem. * * * A szlovákiai belpolitika ilyen állapotában köszöntött ránk a 2010-es esztendő, a parlamentiképviselő-választás éve, amikor az MKP-nak nem csupán és ismételten a magyarellenes közhangulattal kellett megküzdenie, hanem a gyengítésére létrehozott Most-Híd nevű párttal is. A felvidéki magyarok 2010-ben a hivatalban lévő kormány - Robert Fico kormányának - teljes bukását és eltűnését akarták. Érzelmileg fel voltak hangolva a létező kormány ellen. 106