Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 II. kötet - RETÖRKI könyvek 14/2. (Lakitelek, 2016)
Áttekintés
A felvidéki magyarok azonban 2006-ban is pontosan megfogalmazták politikai akaratukat: bármit meg kell tenni, hogy a Szlovák Nemzeti Párt ne kerüljön a kormányba, tehát akár Ficoval vagy Meciarral is koalícióra kell lépni. Az MKP politikusai egy részének azonban mindkét alkalommal másutt járt az esze. Ahelyett, hogy az MKP 2006-ban, Bugár vezetése alatt a magyar közkívánat teljesítését tartotta volna szem előtt, a pénzzel megtömött minisztériumok irányítására vetett szemet. És nem került be a kormányba. A kormány ezért Meciar és Slota segédletével alakult meg. A három kormánypárt közül kettő tehát ugyanaz volt, mint 1994-1998 között. A felvidéki magyarok 2010-ben ezért az 1998-ban és előtte szerzett szörnyű élményeik alapján és a magyar politikusaik által is beléjük sulykolt szempontok szerint ítélték meg a helyzetet. Akkoron azt mondtuk: bármi áron, de meg kell buktatni a Meciar-kormányt. A felvidéki magyar lelkesen elfogadta ezt a véleményt, amely szinte utasításként hangzott, hiszen a magyarokat megalázó alkotmányt, az államnyelvtörvényt, a magyar iskoláknak az 1970-es és az 1980-as évekhez hasonló szorongatását Meciar és Slota nevéhez kötötték. A jelszó 1998-ban tehát úgy hangzott, hogy kormányt nem szabad alakítani sem Meciar, sem Slota pártjával. Akkor egyébként ez a veszély nem fenyegetett. Csakhogy a 2006 utáni helyzet Szlovákia Európai Uniós tagságának ténye miatt merőben más volt, mint az 1998 előtti állapotok. Akkor még külföldről is szemmel követték a magyarok iránti vagy ellenében megfogalmazott kormányzati szándékokat, de az EU-ba és a NATO-ba való belépés után mindezt Szlovákia belügyének tekintették - tehát magyar szempontból romlott a közösségi érdekérvényesítési esélyünk, noha a felvidéki magyar ugyanúgy ítélte meg a 2006 utáni állapotot, mint az 1998 előtti körülményeket. Ezért az a magyar politikus volt nyerő 2010-ben Szlovákiában, aki a magyar közvéleménnyel összhangban minősítette a helyzetet, és azt mondta: Ficoval nem alakítok kormányt - még ha a választás után ezt is tette volna, hiszen az merőben más, új helyzet volt. Az MKP a 2010. évi választási kampányában azonban nem azonosult ezzel a választói akarattal. Csáky Pál, a párt elnöke a kampányzárón, csupán tíz órával a választóhelyiségek nyitása előtt nyilatkozta azt, hogy az MKP célja a kormány teljes lecserélése. Ez az üzenet már nem jutott el a választókhoz. Pedig okulhattunk volna az 1998-ban és 2006-ban szerzett tapasztalatainkból. Áttekintés - A felvidéki magyar politika a rendszerváltozás ingoványán 107
