Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Temesvárott „Temesvárról” és a kommunizmus bukásáról
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. Temesvárott „Temesvárról” és a kommunizmus bukásáról (Emlékezés a romániai kommunizmust megdöntő, Temesvárról indult forradalom huszonötödik évfordulóján - 2014. december 18. Temesvár,) Huszonöt évvel ezelőtt itt, Temesvárott is az történt meg, aminek a „nagy forgatókönyv” szerint tervezetlenül, de előre egyeztetve kellett megtörténnie. A képletes forgatókönyvet innen több ezer kilométerre írták, valamikor az 1967-es, „hat napos” közel-keleti háború után. Az elképzelés lényege az volt, hogy a második világháború után kétpólusúvá vált világpolitikai és hatalmi rend ismét egypólusúvá váljon. Ennek elméleti alapját az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumában, 1942-ben alakított munkacsoport tervezete teremtette meg az 1. japán flottának az amerikaiak Pearl Harbor-i támaszpontja elleni támadása után. Ez a világstratégiai terv az amerikaiak győzelmét nyilvánvalónak tartotta, és még nem számolt azzal, hogy a háború végével a Szovjetunió olyan hatalmi tényezővé válik, mint amilyen lett, és az arab világtól, Egyiptomtól, később Irántól Délkelet-Európán és Kelet-Közép-Európán át a Baltikumig alakítja ki befolyási övezetét, és ennek nyugati határa csaknem egyezik a Német-római birodalom 14. századi keleti határával. A világnak az első világháború végén bekövetkezett új felosztása és a befolyási övezetek kialakítása, majd ennek alapján a második világháború után létrejött hatalmi érdekszférák oly módon ütköztek össze 1967-ben, az egyiptomi-izraeli háborúban, hogy sajátosan kerültek veszélybe korábbi, 1916 óta nyilvánvalóan létező, a palesztinai térséggel kapcsolatos antant, majd „nyugati” érdekek. Ebben a térségben az 1956-os szuezi válságtól volt jellemző az Amerika és a Szovjetunió közötti áttételes küzdelem. Ebben az időszakban vált a világpolitika nyugati szereplői számára egyértelművé, hogy a helyzet uraivá akkor válhatnak ismét, ha az említett észak-déli nagy térségből kiszorítják a Szovjetuniót. A „forgatókönyv” nem foglalkozott részletkérdésekkel, ezért sok minden hiányzott belőle. Például Temesvárról sem esett benne szó, mert a szerzők arra gondoltak, hogy ha bekövetkezik a „helyzet”, a részleteket a 54
