Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Mikor és mivel kezdődött a kommunista egypártrendszer megszűnése?
Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. Abban - úgy tűnik - mindannyian megegyezünk, hogy folyamatról van szó, hiszen minden esemény az idő függvényében mérhető. A forradalomnak is van felfutási és lecsengési görbéje. Antall Józseffel értek egyet, szerinte csak lovakat lehet váltani, rendszert nem. Hozzáteszem: kormányt is lehet váltani, vagy akár változatlan politikai erők által gyökeresen átalakítani, de kormánytól, azaz a hatalmi politikát képviselő testülettől függetlenül az ilyen váltás csak rendszeren belüli változásokat eredményezhet. Ezt nevezhetjük rendszeren belüli módszerváltozásnak, hangsúlyváltozásnak. Az elitváltás ugyan majdnem lehet rendszerváltás vagy -változtatás, de mégsem az, legfeljebb szemlélet- vagy érdekváltást eredményezhet, ha nem jár együtt teljes szerkezetváltással (1989 után a változást sokan gúnyosan csak gengszterváltásnak nevezték). A szerkezet azonban csak keret, a perdöntő: mi zajlik azon belül. Ebben rejlik a váltás és a változás közötti lényegi különbség, de a két megközelítés közötti bölcseleti ellentét is. * * * A váltás vagy változás közötti különbségre utal néhány 20. századi történelmi példa is. Romániában 1945 márciusa és 1952 júniusa között Petru Groza kormánya jelentette a monarchiából (a Vasgárda fasiszta/náci diktatúrájából) a kommunista diktatúrába való átmenetet, azaz a Szovjetunió által ellenőrzött „rendszerváltást vagy -változást” - még ha az amerikaiak és az angolok folyamatosan tiltakoztak is. Ebben a vonatkozásban vált nyilvánvalóvá, hogy a „Nyugat” számára „Kelet-Európa” csupán területi, illetve hatalmi érdekeltség tárgya, az ott élők számukra csak trágya. Az 1953. június 15. és 17. között lezajlott berlini felkelés; a Lengyel- országban 1956 márciusa, Bierut halála után október 20-ig kibontakozott tiltakozó megmozdulások, a júniusi poznani felkelés által kikényszerített, Gomulka által képviselt váltás; az 1956. októberi magyarországi forradalom és szabadságharc egyformán arra a sajátos sorsú sivatagi rózsára emlékeztet, amelynek növekedését vagy sorvadását a helyileg (diszkréten) meghatározott körülmények befolyásolják. A csapadékon vagy annak hiányán kívül nincs külső (a rendszeren kívülről jövő) segítsége. Mégis lehetséges, hogy egy kívülről nem meghatározott politikai rendszeren belül is létrejöjjenek változások, akár behatárolható (diszkrét), akár folyamatosan változó feltételek között is. 38
