Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Számadás - Mikor és mivel kezdődött a kommunista egypártrendszer megszűnése?
Számadás - Mikor és mivel kezdődött... Magyarországon 1953. július 4-én Rákosi eltávolításával és Nagy Imrének a minisztertanács elnökévé való kinevezésével jelentős szemléletváltás következett be az előtte való négy évhez képest. Valójában ez volt az ’56-os forradalom példaadó előjátéka, mert megmutatta, hogy „lehet másképp csinálni”. Ezzel szinte párhuzamosan a Szovjetunióban is, Sztálin halála után megtörtént az első szemléletváltás. Mindezek nélkül Magyarországon aligha alakultak volna meg a reformista csoportok, a Petőfi-kör és ’56 októberében az egyetemistáknak a lengyelekkel rokonszenvet kinyilvánító csoportjai, később a forradalmi munkástanácsok, és aligha győzhetett volna egy-két nap erejéig a forradalom, megismételve az egy évszázaddal korábbi történelmet - a forradalomnak szabadságharccá való átalakulását. Csehszlovákiában 1959 és 1963 között zajlott le az első szemléleti váltás a tíz évvel korábbi koncepciós perek életben maradt áldozatainak szabadon bocsájtásával és rehabilitációjával. Részben ennek lett a következménye 1968-ban a csaknem rendszerváltozáshoz vezető „Prágai Tavasz”, melynek két közvetlen előzménye is volt. Az egyik: a prágai cseh vezetés szlovák- ellenessége, mely Benes óta hagyományozódott; a másik: a Csehszlovák írószövetség negyedik kongresszusán, 1967 júniusában kirobbant és tovább hullámzó botrány Ladislav Mnacko azon javaslata miatt, hogy a kongresszus vállaljon szolidaritást Izraellel az akkor már zajló zsidó-arab háborúban. Magyarországon az 1968 és 1971 között kibontakozó „új gazdasági mechanizmus” jelentett újabb szemléletváltást, amely ugyan - részint a ’68- as csehszlovákiai események ellenreakciójaként - hamvába holt, de mégsem teljesen, hiszen tíz év múlva, 1982-ben Magyarország tagja lett a Nemzetközi Valutaalapnak - de ez 2008 óta már nem számít sikertörténetnek. 1968-tól datálható a magyarországi konzumszocializmus korszaka is, mely egybeesik az állam eladósodásával. Viszont Magyarország IMF-tagsága miatt nyilatkozott úgy 1982-ben Csehszlovákia Kommunista Pártjának ideológiai titkára, Vasil Bil’ak, hogy nem Lengyelországban kell védeni a szocializmust (a Szolidaritás nevű, független szakszervezeti mozgalommal szemben), hanem Magyarországon. Ezek a példák mutatják a váltás, szemléletváltozás, felfogásbéli változás és a rendszerváltozás közötti a különbséget. Kérdéses, hogy hová torkollik a folyamat: kormány- vagy elitváltásba, szerkezet- vagy rendszerváltozásba. Követi-e mindezt a szemlélet változása és az értékrendi megújulás? Ez utóbbi két tényező változása a leginkább időigényes. * * * 39
