Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)

Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel?

Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás... I. A kormánypártokon kívüli politikai palettán Csehországban elsősor­ban a balosok igyekeztek hangulatot gerjeszteni az új kormány ellen. Eh­hez a gazdasági helyzet romlása megfelelő alapot nyújtott. A kommunisták nem is igen titkolták, hogy politikájukat a várható szociális feszültségekre építhetik. Ez valóban nem volt irreális elképzelés, hiszen az 1990-es év első hét hónapjában kb. 30%-kal emelkedtek a megélhetési költségek, eközben a fizetések változatlanok maradtak. Ezt a helyzetet súlyosbította, hogy a hiánycikkek jegyzéke egyre dagadt és az energia drágult. A baloldali pro­pagandának egyelőre nem volt tömegbázisa, mert még sokan tudták, hogy a fellépő gondok a múlt rendszer számlájára írhatók. A politikai józan­ság ilyen körülmények között azonban nem tartható hosszan, mert a nagy ipartelepek elszegényedő és proletarizálódó, tömegesen munkanélkülivé váló munkássága, valamint a nyárspolgári hagyományú középosztály meg­felelő közege lesz a szélsőségeseknek: akár a kommunistaellenes, akár a prokommunista, vagy ha kell, nemzeti színezetű, mondjuk szlovákellenes propagandának. A kormányzat és Havel elnök egyelőre úgy vélték, hogy a bukott rezsim hivatalban maradt híveivel minél gyorsabban le kell számol­ni. A hatalom biztosítása szempontjából ez valóban fontos lépés volt, de a gazdasági bajokon nem segített, és a közvéleményt sem tudta huzamosabb ideig megnyugtatni. Szembe kellett nézni az inflációval, az eladósodással, a gyors privatizációval, illetve reprivatizációval, és ez egyelőre sem az új kormánynak, sem az új parlamentnek nem volt könnyen megemészthető feladat. Szlovákiában - amint ez a kormánykoalíción belüli jobbratolódásból is nyilvánvaló volt - más helyzet alakult ki. A nemzeti jobboldal tört előre, kétfrontos harcot hirdetve. Az egyik fronton Prágával fordultak szembe. A szlovák kormány le­gitim úton, de erőszakosan törekedett a szövetségi államhatalmi szervek fokozatos lebontására. Hangoztatva, hogy az addigi, aszimmetrikus föderá­ciót át kell alakítani valóságos szövetségi rendszerré, amelyet két szuverén állam alkotna, esetleg konföderációvá, amelyben Szlovákia állami szuvere­nitása olyan mértékű lenne, hogy önállóan léphetne be az európai államok közösségébe. Ez a küzdelem a szövetségi és a szlovák kormány, illetve a két törvényhozó testület között gyakorlatilag illetékességi harcban nyilvánult meg. A szlovák kormány - átvéve a Szlovák Nemzeti Párt által meghirdetett követeléseket - már megcélozta a hadügy és a külügyek szétválasztását is, valamint szorgalmazta az önálló szlovák jegybank megalapítását. 236

Next

/
Thumbnails
Contents