Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel?
Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel? Hogy ne kisebbségi kormányként kerüljön hivatalba, egy további koalíciós partnert kellett keresni. Mivel a csehországi Kereszténydemokrata Unió nem volt hajlandó belépni a koalícióba, erre a szerepre csupán a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom volt alkalmas, és ennek tudatában fontos pozíciók megszerzéséhez kötötte a koalícióra lépést. Csak Havel elnök személyes közbelépése mozdította el a holtpontról a koalíciós tárgyalásokat. Az országos érdek ugyanis nem engedte meg, hogy más vagy több párt kerüljön a szövetségi kormányba. A kommunisták szóba sem jöhettek - ebből elvi kérdést csinált minden párt. A morvák és sziléziaiak társasága, valamint a Szlovák Nemzeti Párt szeparatista politikája miatt nem jöhetett számításba, az Együttélés pedig azért nem, mert elsősorban a nemzeti kisebbségeket tömörítetté. A többi párt eleve ellenzéki álláspontra helyezkedett. Az erőviszonyok Szlovákiában is hasonlóak voltak. Kormányalakító lett a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Kereszténydemokrata Mozgalom. Harmadik társnak a Demokrata Pártot kérték fel, és az lévén jelentéktelen, ezt örömmel elvállalta. Ebben a felállásban azonban erőtlen koalíció alakult ki, mert a pártok közötti politikai ellentétek ingataggá tették a kormány helyzetét, a parlamentben sem érték el a megbízható többséget. A négyes koalíció kialakításának azonban nem csak gyakorlati akadályai voltak. A Zöldek kivételével a többi párttal szemben alapvető politikai kifogások merültek fel. Noha a kormánykoalíciót alakító három párt mutatott némi affinitást a Szlovák Nemzeti Párt iránt, azt kendőzetlen nacionalista magatartása miatt mégsem fogadhatták maguk közé. Sőt, taktikusabb volt a nemzeti pártot meghagyni ellenzékben, mert az onnan előcsörtető, szélsőséges követeléseivel kellő alibit szolgáltatott arra, hogy a kormány politikája fokozatosan a politikai paletta jobb oldala felé csúszhasson el - kielégítve ezzel az általános igényeket. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen azzal magyarázta, hogy a vártnál mérsékeltebb választási sikert ért el, hogy sok választót veszítettek választási partnerük, a Független Magyar Kezdeményezés miatt. A kommunisták és az Együttélés kormányzó partnerként szóba sem jöhetett a már említett okok miatt. Csehországban a Polgári Fórum alakított kormányt. Magától értetődik, hogy koalíciós partnerei voltak: a morvák és a Kereszténydemokrata Unió. Itt csak a kommunisták szorultak ki a hatalomból. Az új szövetségi kormány megalakítását - rossz ómenként - egy alkotmányjogi baklövés kísérte. A köztársasági elnök hamarább nevezte ki az új kormányt, mint ahogy az új Szövetségi Gyűlés megalakult. Ezért az 233
