Duray Miklós: Rendszerváltozás, rendszerváltoztatás, rendszerváltás a Kárpát-medencében 1963-2015 I. kötet - RETÖRKI könyvek 14/1. (Lakitelek, 2016)
Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel?
Leltár - Forradalom vagy hatalomátvétel? lett volna elindításukra. Akik a rendszer bukását óhajtották, csupán egyben reménykedhettek: hogy az ifjúság fellázad, hiszen még nem szövődött bele a hatalmi érdekek rendszerébe. Valóban az ifjúság lázadozása volt a döntő mozzanat, de ennek kitörését a felnőtt lakosság túlnyomó része passzívan várta. Voltak azonban érlelő előzmények is. Elsősorban a lengyel és a magyar példának volt nagy hatása. A csehszlovák társadalom egy része ugyanis fokozottan kezdte érezni, hogy ha nem mozdul, akkor a felbomlóban lévő pártállami rendszerben a Szovjetunió utolsó csatlósa marad, és behozhatatlan hátrányba kerül: elveszti mindazt az előnyét, amelyet a második világháború után éppen a Szovjetunió hű szövetségeseként megszerzett. A lengyelekkel és a magyarokkal szemben ez az érzés azonban éveken keresztül inkább negatív reakciókban nyilvánult meg. A lengyeleket lenézték a forrongások miatt, az „inkább lázonganak, mintsem dolgoznának” hamis szlogent hangoztatva. A magyarokra pedig irigykedve néztek, és várták Magyarország gazdasági összeomlását. Lengyelország azonban keltett másféle érzelmeket is. A szlovák római katolikusok mintának tekintették a lengyelországi katolikus egyház társadalmi és politikai erejét. A Charta '77 pedig igyekezett jó kapcsolatokat kiépíteni a Solidarnosé-csal, a magyarországi demokratikus ellenzékkel azonban ilyen bensőséges kapcsolatot sohasem kezdeményezett. A másik sürgető, vagy inkább bátorító tényező volt, hogy 1989 szep- tembere-novembere folyamán a keletnémet posztsztálinista hatalom gyorsan és vértelenül összeomlott. Ha ez ott így megtörténhetett, gondolták, talán ki lehet próbálni Prágában is, hátha itt is ugyanúgy sikerül. Ma már egyre több közvetett bizonyíték tanúskodik arról - a titkosrendőrség ügynökeként leleplezett „forradalmárok” révén -, hogy a háttérben a titkosrendőrség és a szovjet titkosszolgálat is mozgatója volt az eseményeknek. Gorbacsovnak ugyanis kényelmetlenné kezdett válni mind a honeckeri, mind a husáki, mind a Ceau§escu-féle rezsim. Csehszlovákiában ebben a légkörben - önkéntelenül is - ugrásra készen állt a Charta '77 köré csoportosultak jelentős része: remélték, hogy ha megroppan a husáki-jakesi rendszer, átvehetik a hatalmat. Emiatt természetesen éppen a Charta-csoport volt az egyetlen ellenfelük azoknak, akik - ügynökeik segítségével - hatalmon belül maradva szerették volna túlélni az elkerülhetetlen rendszerváltozást. 1990 nyarán több mint nyolc hónap távlatából már mindezt érzékelni lehetett, hiszen a hatalomátvétel, mondhatni, forradalom egyes szakaszai már 209
